A szakemberek szerint ez az inflációs jelentés a korábbinál nehezebb környezetben készült, hiszen a szeptember 13-i lezárást követően számos olyan intézkedés látott napvilágot, ami jelentős hatással lehet a makrogazdasági könyezetre is, így csak egy gyors, óvatos becslésként kezelhetők a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón prezentált adatok.
2011 nyaráig a magyar növekedés legfőbb mozgatórugója az export volt, ehhez ugyanis megvolt a támogató nemzetközi környezet is. Európában ugyanakkor az elhúzódó adósságválság miatt romlottak a növekedési kilátások is, és egyre több kérdőjel merült fel az európai bankrendszer portfólió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban. Az adósságválság miatt egyre több fiskális intézkedés meghozására van szükség, ami tovább rontja a növekedés ütemét.
Itthon ezzel szemben a mérlegkiigazító intézkedések hatására csökkent a belföldi kereslet, amihez még a szigorodó hitelezési feltételek is hozzájárultak. A magyar gazdaságban ennek nyomán beszűkültek az exportpiacok, miközben az általánosan romló kockázati környezet a magyar kockázati megítélést is negatívan érinti, ami a leértékelődő árfolyamban és emelkedő finanszírozási költségekben mutatkozik meg.
"Vérszegény" a növekedési pálya iránya
A belföldi kereslet stagnálása továbbra sem lesz képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ráadásul az export növekedési üteme is visszaesik az MNB szakértői szerint. Egyre több bizalmi indikátor jelzi azt, hogy a fejlett gazdaságok egy része recesszióba süllyedhet, ezt erősíti a német ZEW index féléve tartó csökkenése is. Ezek a kedvezőtlen jelek a legfőbb exportpartnerünknél, a németeknél is érződnek, és itt is lassuló tendencia mutatkozik. Bár néhány indikátor a recesszió lehetőségét vetíti előre, az exportpiacokon nagyon lassú növekedésre lehet számítani - derült ki az inflációs jelentés bemutatóján.
A foglalkoztatás terén szinte csak az állami közfoglalkoztatási programokban nőtt a foglalkoztatás szintje az elmúlt hónapokban, míg a versenyszféránál, ha volt is növekedés, az csak a rugalmas foglalkoztatási formák terén mutatkozott meg (pl. munkaerő-kölcsönzés). Több területen is a termelékenységtől elszakadó bérnövekedés következett be, aminek hátterében két hatás állhat. Részben történhetett egy fehéredés, ami a magasabb és alacsonyabb fizetésű dolgozókat is érinthette, valamint a magasabb képzettségűek iránti keresletnek is lehetnek bérfelhajtó hatásai.
A Konvergencia-programmal és a Széll Kálmán tervvel összhangban tovább nőhet a munkakínálat, de a jegybank elemzői szerint ezt csak az állami foglalkoztatási programok szívhatják fel, és a képzettségbeli problémái miatt csak a munkaerő kisebb része foglalkoztatható a versenyszektorban. Így érdemi foglalkoztatás bővüléssel nem lehet számolni. Ráadásul a tervezett minimálbér-emelés pont ezen szegmens foglalkoztatásának költségeit fogja emelni. Erre a versenyszféra úgy reagálhat, hogy az aktuálisan foglalkoztatottak jelentős részét részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át, ami az elmúlt években is megfigyelhető volt a minimálbérek emelését követően. A rosszabb eset viszont az lenne, ha ismét elkezdene feketedni a foglalkoztatás. Inflációs szempontból ez erősödő nyomást okozhat, mivel a munkabér emelése elszakadhat a termelékenységtől.
Lassú és fájdalmas alkalmazkodás vár a munkaerőpiacra
A gázár-támogatási rendszer átalakítása a fogyasztói árindexet emelő tételként jelenik meg, így októbertől az elemzők becslései szerint ez már meg is mutatkozhat 0,2 százalékos mértékben. Másrészt novembertől a belépő jövedéki adó intézkedések 0,5 százalékpontos emelkedést adhatnak hozzá, amihez hozzájön majd a januártól életbe lépő áfaemelés, ami a fogyasztói kosár 81-82 százalékát érintheti. Ezek eredményeképpen jövő év közepére akár 5 százalék közelébe is kerülhet az inflációs ráta.
Lassú növekedés várható
2011 második negyedévében a gazdasági növekedéshez a mezőgazdaság járult hozzá leginkább, miközben a másik húzóágazat, az ipar területén rossz hírek láttak napvilágot. Ezek fényében lassabb növekedési dinamikára lehet számítani, ugyanis a mezőgazdasághoz némi szerencse is kell, hogy jó legyen a termés, az ipar pedig a kedvezőtlen hírek miatt kevésbé járulhat hozzá. A külső keresleti környezet hatására is lassulhat a növekedésünk, az export esetében ezt a lassuló pályát viszont némileg tompíthatja a kecskeméti Mercedes gyár jövő évi megnyitása.
Egyre szigorúbb feltételekre kell számítani mind a vállalkozói, mind a lakossági hitelezésben is. A háztartásokat ráadásul eleve is óvatosabb magatartás jellemezheti, jövő évben emellett a bruttó pénzügyi megtakarítási ráta továbbra is magas maradhat, miközben a fogyasztási ráta alacsony szinten lesz, ami összesen 0,5 százalékos fogyasztásnövekedést eredményezhet csak. Az alappálya mentén csak az export lesz a növekedés forrása.
Összességében a múlt hét pénteki bejelentések miatt az érdemben emelkedő infláció és a romló foglalkoztatás erodálhatja a reáljövedelmeket, a gyengébb konjunktúra pedig visszafoghatja a vállalati beruházásokat. A keresleti és munkaerő-piaci inflációs nyomás alacsony marad, bár a minimálbér emelése ezt árnyalhatja, a kibocsátási rés viszont alacsony maradhat, ami a jövőben még lassabban fog zárulni a bejelentett intézkedések hatására. Végeredményben a jegybank elemzői alacsonyabb, 1,5 százalékos GDP-re számítanak jövőre.
Székely Sarolta
mfor.hu
