4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2008. szeptember 15. - a közgazdászok és a bankárok számára örökre emlékezetes dátum, de az elmúlt két évben kevés olyan ember volt, aki ne hallott volna a Lehman Brothers csődjéről. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb cégbedőlése lényegében a válság exportját jelentette: azóta beszélnek hitelválságról Európában, így például Magyarországon is. Mfor.hu-háttér.

"Fekete hétfő a Wall Streeten" - ezzel a címmel jelent meg 2008. szeptember 16-án reggel az mfor.hu cikke az előző napi amerikai kereskedésről. A Dow Jones index 2001 óta nem látott mértékben zuhant egyetlen nap alatt, több mint 500 ponttal alacsonyabban zárta a kereskedést, mint ahol kezdte. A beszakadás várható volt, hiszen hétfő reggel már szinte mindenki arról beszélt, hogy kudarcba fulladtak a Lehman Brothers megmentésére tett kísérletek, a Bank of America mégsem vásárolja fel a pénzintézetet.

Megroppant a világgazdaság

Hivatalosan szeptember 15-én jelentették be, hogy a Lehman Brothers csődvédelmet kér, miután a hétvégi tárgyalások sem vezettek eredményre, nem sikerült vevőt találni a bajba jutott bankra. Ez máig az Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalatbedőlése, hiszen a cégnek összesen 600 milliárd dollárnyi vagyona volt különböző eszközökben.

A Lehman bedőlése az egész világon komoly visszhangot váltott ki, ma már sokan fordulópontnak tartják: ettől a naptól kezdve nem csak az Egyesült Államokra korlátozódott a válság, hanem átterjedt Európára is.

A Lehman bedőlését az amerikai ingatlanpiac zuhanása okozta: a cég a 2000-es években rengeteg ingatlanfedezetű hitelt helyezett ki, ráadásul ezeken belül egyre kisebb volt a fedezettség. 2003-ban még 24:1 volt a kintlevőségek és a fedezetül szolgáló ingatlanok aránya, ez 2007-re 31:1-re emelkedett. Ez pedig törvényszerűen jelentette azt, hogy az ingatlanárak csökkenésekor bajba került a bank.

Sokak szerint a Lehman kockáztatott és végül a rövidebbet húzta: a hitelbumm idején gigantikus éves profitot ért el a hitelkihelyezésekkel, azt viszont már akkor látni lehetett, hogy egy 3-4 százalékos árcsökkenés teljesen lenullázhatja a céget. Ráadásul mivel a Lehman Brothers befektetési bank volt, így enyhébb tőkekövetelmények vonatkoztak rá, ezért nézték a hatóságok is évekig tétlenül a hitelek felfutását. Akkor még senki nem gondolt arra, hogy ebből egyszer baj lehet.

A problémák 2007-ben kezdtek először látszani: akkor a Lehman 27 milliárd dolláros goodwill-leírást hajtott végre, és bezárta egyik leánycégét, ami 1200 ember elbocsátását jelentette. A veszteségek aztán folytatódtak 2008-ban is, a második negyedévet például 2,8 milliárd dolláros mínusszal zárta a cég (igaz, ez a negyedév volt a vállalat történetének első veszteséges három hónapja), és kénytelen volt 6 milliárd dollárnyi eszközét értékesíteni. Eközben az év első felében a bank részvényei értékük 73 százalékát veszítették el.

Miért nem sikerült megmenteni?

Az elmúlt két évben sokan feltették a kérdést, hogy az amerikai kormány miért nem húzta ki a bajból a Lehmant, hiszen később ennél sokkal nagyobb cégeket is állami tulajdonba vett. Valószínűleg ha a döntéshozók tudták volna, hogy ez lesz a vége, akkor nem gondolkodtak volna azon, érdemes-e a bank mögé állni.

Sokan a Bear Stearns példáját hozzák fel: 2008 márciusában a JP Morgan vette meg a bajba jutott pénzintézetet, azonban a hírek szerint az üzlet létrejöttében az amerikai kormánynak is jelentős szerepe volt, hiszen nem akarták hagyni bedőlni a céget, hanem segítettek vevőt találni.

A Lehman szomorú sorsához az is hozzájárulhatott, hogy a csőd előtt egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy lesz vevő a bankra, hiszen érdeklődőkben nem volt hiány. Közben viszont szépen lassan egyre mélyebbre süllyedt a cég, míg végül kénytelenek voltak csődöt jelenteni.

2008 augusztusában még arról szóltak a hírek, hogy a Korea Development Bank lehet az új tulajdonos, akkor egy hét alatt 16 százalékkal emelkedett a Lehman-részvények árfolyama a spekuláció hatására. A távol-keleti cég azonban akadályokba ütközött a tervezett felvásárlás során, így az üzletből végül nem lett semmi. A tárgyalások felfüggesztésének hírére a részvények 45 százalékkal zuhantak szeptember 9-én.

Timothy Geithner akkori amerikai pénzügyminiszter a vergődést látva szeptember 13-án válságülést hívott össze a Lehman Brothers jövőjéről, közben a bank közölte, hogy tárgyalásban áll a Bank of Americával és a Barclays-szal az eladásról. Szeptember 14-én a Barclays bejelentette, hogy megszakadtak a tárgyalások, a hírek szerint a brit jegybank és a szigetország pénzügyi felügyelete vétózta meg a felvásárlást. A Bank of America pedig végül úgy döntött, hogy a Lehman helyett a Merril Lynch-et veszi meg, ez pedig megpecsételte a cég sorsát.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!