2011. január 1-én a korábbi progresszív személyi jövedelemadó helyett az egykulcsos rendszer lépett életbe, melynek révén a munkavállalóknak 16 százalékos adót kell fizetni. Az adókulcs egységesítése mellett 2011-ben a kormány megkezdte az adójóváírás kivezetését is a rendszerből.
Tavaly év végén még a kormány úgy nyilatkozott, hogy emiatt 500 milliárd forint kiesik a büdzséből; a 2010. évi 1881,1 milliárdos előirányzat helyett ugyanis erre évre már csak 1359 milliárdos szja-bevétellel számoltak. A csökkenés elsősorban azzal magyarázható, hogy az adóbevallást benyújtók 6,5 százalékától az szja-bevétel több mint 80 százaléka származik. Januárban a befolyt szja-bevétel egyébként 166 milliárd forint volt az előző évi 202 milliárd után.
Eredetileg úgy gondolták, hogy a költségvetésből kiesett összeg az emberek zsebében marad, így nő a fogyasztás, ami jótékonyan hat majd többek között az áfabevételekre is, melyből idén közel 200 milliárddal reméltek többet. A változástól a foglalkoztatottság bővülését is remélték; az NGM azzal számolt, hogy a közterhek csökkenésének a hatása már 2012-től megjelenik, ami évente mintegy 40 ezer plusz munkahelyet hoz létre.
A kormány kommunikációjának központi eleme pedig a "senki sem jár rosszabbul" elhíresült mondat lett, amin idővel kénytelenek voltak változtatni.
Kompenzáció kellett és bérkommandó
Február elején egy napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor a következőket mondta: "... számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el". Nyáron egyébként már Matolcsy György is úgy nyilatkozott, hogy "van okunk arra, hogy bízzunk az egykulcsos szja sikerében, bár még nem mindenki érezheti a kedvező hatását, hiszen a bevezetése három évig tart" . (A társadalom és a kormány is viszonylag lassan eszmélt, hiszen az adójóváírás szabályainak módosítása miatt már 2010 októberében lehetett tudni, hogy ezeknek a változtatásoknak is lesznek nyertesei és vesztesei is; lásd Adózás: lesznek nyertesek és vesztesek - Ön melyikbe tartozik?)
Így azért, hogy a korábbi "nem engedjük, hogy bárki is rosszul járjon" kijelentés igaz legyen, bérkommandót hoztak létre, amiről később úgy tűnt, eléri a célját, hiszen márciusban a statisztikai adatok szerint megkezdődhettek a béremelések: nettó szinten 8,4 százalékos emelkedést regisztráltak.
A közszférában némileg más volt a helyzet, hiszen itt a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 5300 forintos nem keresetbe tartozó kompenzációval próbálták szinten tartani az adó- és járulékváltozások miatt csökkenő béreket.
Ennyivel kerestünk kevesebbet idén
A minimálbéresek tehát, akik akkor 73 500 forintot kerestek, alig több mint 2 ezer forinttal vihettek haza kevesebbet idén - egyébként a mostani minimálbér, 78 ezer forint esetén is ekkora volt a differencia. Ha egy 200 ezer forintos átlagkeresetet vizsgálunk, akkor már 3440 forintos csökkenés történt a nettó bérben. Bár, ha egyedülálló szülőkről beszélünk, akik egy gyermeket nevelnek, ők már tényleg a "nem járhatnak" rosszabbul kategóriába tartoznak a fent említett fizetések mindegyike esetén. (A nettó bérek csökkenésében kisebb mértékben a nyugdíjjárulék emelése is szerepet játszott; lásd: Mennyit vesz el a borítékból a nyugdíjjárulék emelése?)
Ha egy családot két kereső alkotta, akik minimálbérrel járultak hozzá a családi költségvetéshez, akkor érthető módon összeadódik a bércsökkenés mértéke, így valamivel több mint 4 ezer forinttal kevesebből kellett gazdálkodniuk idén. A helyzeten egy gyermek sem javított, hiszen még mindig 1297 forintos csökkenéssel kellett szembesülniük. Kettő vagy több gyermek esetén azonban már havi 1538 forinttal nőtt a család nettó jövedelme.
Az új adórendszer nyertesei egyértelműen a nagycsaládosok, valamint a magas keresetűek lettek. Abban az esetben, ha az egyik szülő 500, a másik pedig 400 ezer forintos fizetésért dolgozott, akkor gyermek nélkül is 57 800 forinttal többet költhettek el idén. A gyermekek száma pedig csak növelte ezt az összeget: egy gyermeknél 67 800, két gyermeknél pedig 77 800 forinttal. Három gyermek nevelése esetén közel összesen 147 480 forinttal több maradt a család képzeletbeli zsebében.
Nyoma sem volt a fogyasztásban
A kormány elsősorban arra számított, hogy az emberek a zsebben maradt plusz összegeket elköltik, ami élénkítheti a fogyasztást, az előzetes várakozásaikkal szemben viszont mégsem a fogyasztásban jelent meg - helyette inkább a megtakarításaikat növelték vele. (Ebben természetesen nagy szerepet játszott az elbizonytalanodó európai gazdasági környezet és a száguldó svájci frank is.)
A naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi index ugyanis az év első hónapjaiban a stagnálás után csökkenésre váltott, ami júliusban érte el a mélypontját - 1,3 százalékos mínuszról adott számot a KSH. Azóta némileg jobb lett a helyzet (köszönhetően a reálhozamok kifizetésének is), ám még mindig inkább stagnál az index.
Székely Sarolta
mfor.hu
