Tegnapi cikkünkben megvizsgáltuk, hogyan befolyásolta a költségvetés adókból származó GDP-arányos bevételeit az Orbán-kormány intézkedéssorozata. Ennek eredményeként arra jutottunk, hogy az elmúlt években bevezetett új különadók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kormányzati terveknek megfelelő változások következzenek be. Vagyis a munkát terhelő adókról a fogyasztást terhelőkre helyeződjön a hangsúly.
Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy uniós viszonylatban mit is eredményezett a munkát terhelő adók csökkentése az Eurostat statisztikája szerint. Ebben segítségünkre lesz a jövedelmet terhelő adókból származó GDP-arányos költségvetési bevételek adatsora.
Kezdjük ezúttal egy kicsit távolabbról, és nézzük meg, 2008-ban, amikor megborult hazánk gazdasága, hogyan alakult a büdzsé jövedelemadókból származó bevétele. Az akkori 10,6 százalékos GDP-arányos bevétel nemcsak 2001 óta számít a legmagasabb aránynak, de a régiónkban is minden más országét túlszárnyalta. Ugyanis Lengyelországtól kezdve Csehországon át Romániáig jóval alacsonyabb mértékben sarcolták a jövedelmeket és a vagyont hozzánk viszonyítva. Sőt, még Portugália sem ért fel hozzánk.
Azóta azonban többszöri alakítgatás és módosítás eredményeként hazánk már nem lóg ki a régióból, sőt sokat javított ebből a szempontból. 2012-ben ugyanis a magyar büdzsé a GDP 6,9 százalékával egyenértékű bevételre tett szert a jövedelmek és vagyont terhelő adókból, ami az ötödik legalacsonyabb az Uniós tagállamokon belül. Nálunk kevesebb bevételhez a román, a szlovák, a bolgár és végül a litván költségvetés jut a jövedelmek adóztatásából. Ezzel szemben a régiós országok között a cseh és a lengyel költségvetésnek is több bevétele származik ezen a jogcímen - egyaránt a GDP-jük 7,2 százalékát vonják be az állami kasszába. (Ez az arány úgy is lehet magasabb, ha ugyanolyan adókulcsok mellett magasabb a foglalkoztatottság, vagy ugyanolyan adókulcs és ugyanolyan foglalkoztatottság mellett kisebb az ország költségvetése, és kisebb az állam újraelosztó szerepe.)
Azt, hogy 2001 óta hogyan alakult a régióban az egyes költségvetések jövedelmek és vagyonadóztatásból származó bevételei a GDP arányában, jól szemlélteti az alábbi ábránk. Látható, hogy 2008 óta hogyan zuhant a bevételek szintje, mely odáig vezetett, hogy régiós csúcstartóból a területi középmezőnyhöz tartozunk már. Annak ellenére, hogy 3 év után tavaly ismét emelkedett a magyar büdzsé vizsgált jogcímeken beszedett bevételeinek nagysága.
A magyar elvonások egyébként még bőven az uniós átlag alatt is vannak, mivel a teljes közösségben 13, az eurózónában pedig 12,4 százalékos a GDP arányában a jövedelem-, vagyonadókból származó bevétel. Ugyanakkor a rangsorunk másik végén, a legtöbb (2008-hoz képest) változatlanul a dán költségvetésbe folyik be, az ország GDP-jének 30,4 százalékát kapja meg az állam ilyen jogcímeken. Ennél jóval kisebb, de uniós viszonylatban magas a norvég büdzsé 21,1 százalékos bevétele, míg a harmadik helyen Svédország áll a maga 18,3 százalékával.
Székely Sarolta
mfor.hu
