A személyi jövedelemadózásban módosul az adójóváírás mértéke és az alapjául szolgáló jövedelem is. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, feltéve, hogy a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg az 1 millió 250 ezer forintot. Az adójóváírás "kifuttatása" évi 2 millió 762 ezer forintos felső jövedelemhatárig történik. A Deloitte értékelése szerint a jövedelemhatár szélesítésével az adójóváírás igénybevételének lehetősége bővül.
A tervezett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett foglalkoztatói hozzájárulás nem számít jövedelemnek, munkavállalói hozzájárulás esetén adókedvezmény érvényesíthető. A jogosultsági idő után kifizetett foglalkoztatói nyugdíj nem adóköteles jövedelem a tervezet szerint. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket a magánszemély helyett egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, illetve nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján más személy fizet meg.
Nem lesznek adómentesek az üzleti ajándékok
Jelentősen szűkül a foglalkoztatóval biztosítási jogviszonyban nem álló magánszemélyeknek juttatott termék vagy szolgáltatás természetbeni juttatásként való kezelésének lehetősége.
Megszűnik az üzletpolitikai célból bárkinek azonos feltételekkel és módon juttatott termék és szolgáltatás adómentessége. Adómentesen juttatható viszont üzletpolitikai célú árengedmény, visszatérítés, termékismertető áruminta és saját előállítású termék, amennyiben azt üzleti kapcsolatok keretében, ajándékként adják.
A 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű üzleti ajándékokra vonatkozó adómentesség a módosítástervezet alapján megszűnik. A nyugdíjas munkavállaló számára juttatott helyi utazási bérlet adómentes természetbeni juttatásnak minősülhet.
Kevesebben kaphatnak lakásszerzési kedvezményt
Jelentősen változnak az ingatlan értékesítéshez kapcsolódó rendelkezések: egyfelől korlátozott körben érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény, másfelől csak azon lakások értékesítése jár adókötelezettséggel, amelyeket a beszerzést követő 5 (most 15) éven belül értékesítettek. Új szabály, hogy az átruházott ingatlan megszerzésére fordított értéket mindenkor igazolni kell, a 75 százalékos "ráfordítás átalány" megszűnik.
A kollektív befektetési értékpapírok magyar, EU-s, vagy OECD tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem a tervezet szerint a jövőben tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül, így a jövőben az ilyen ügyletből származó veszteség is elszámolható.
Új különadózó jövedelemként szabályozza a javaslat a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből származó jövedelmet, amelyre 20 vagy 25 százalék adómérték irányadó. A külföldön is adóztatható kamat és árfolyamnyereség esetén az adót csökkenti a külföldön megfizetett adó.
Változnak a társadalombiztosítási szabályok is
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken. Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra változik.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
A tervezet szerint a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 2 százalékra csökken.
A társasági adóval kapcsolatos egyik módosítás a céltartalékokat érinti. Most a céltartalékok közül a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékot az adótörvény nem ismeri el (növelni kell vele az adóalapot), és e céltartalékok feloldása nem adóköteles (csökkenteni kell vele az adóalapot). A javaslat szerint ez a jövőben minden céltartalékra vonatkozna.
MTI/Menedzsment Fórum
