Az összes átstrukturált hitel esetében az ügyfelek 27 százaléka ismét 30 napon túli fizetési késedelembe esett már. Azaz minden negyedik bajba jutott adóson már a bankok könnyítése sem segít.
Tömegesen szembesülhetnek a magasabb törlesztőrészlettel
A lakossági jelzáloghitelek esetében eddig 50-60 ezer szerződés esetében történt átstrukturálás, ez nagyságrendileg 350-400 milliárd forintos állományt jelent – hangzott el a jegybank csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
Az átstrukturált szerződések 15 százaléka esetében már lejárt a könnyített időszak, további több mint 50 százalék pedig a következő félévben szembesülhet majd a megugró törlesztőrészletekkel. "Az átstrukturálások 2009 közepén kerültek előtérbe, akkor a bankok többsége másfél-két éves könnyítést adott" – mondta a sajtóbeszélgetésen Homolya Dániel, az MNB elemzője.
A szakember szerint az átstrukturálások oka elsősorban az erős svájci frank és a magas munkanélküliség volt, ezek közül az első probléma továbbra is fennáll, a munkaerőpiacon viszont látszanak biztató jelek.
Homolya Dániel szerint a januártól életbe lépő adóváltozások a várakozások szerint növelik majd a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ez pedig tompíthatja az újból megugró törlesztőrészletek hatását.
„Lassú, elhúzódó gazdasági növekedés esetén az átstrukturálás csak részleges megoldást jelent, a mostanihoz hasonló helyzetben csak korlátozottan segít az ügyfeleken” – emelte ki a jegybank elemzője. Hozzátette: a végtelenségig nem lehet átstrukturálni a szóban forgó hiteleket, de a bankok minden bizonnyal próbálnak majd valamilyen megoldást találni a problémára.
Még többen kérhetnek segítséget
A harmadik negyedévben a lakáscélú hiteleknél 4,7 százalékról 5,3 százalékra, a szabad felhasználású kölcsönök esetében pedig 9,4 százalékról 10,5 százalékra nőtt az átstrukturált hitelek aránya. A jegybank szakemberei arra számítanak, hogy az év végéig a lakáscélú hiteleknél 6, a szabad felhasználásúaknál pedig 11 százalék környékére nőhet az arány, azaz még több ügyfél fordulhat átmeneti segítségért a bankokhoz.
A gépjármű-finanszírozás esetén az erős svájci frank a korábbinál jóval erősebb átstrukturálásra késztette a bankokat és a lízingcégeket, 5,3 százalékról 7,8 százalékra nőtt az arány, ami az év végére a várakozások szerint eléri majd a 9 százalékot.
Szomorú adat, hogy az összes átstrukturált hitel 27,5 százaléka esett ismét 30 napon túli késedelembe, ez az arány a második negyedév végén 25 százalék volt. A 90 napon túli késedelmek aránya ennél is rosszabb képet mutat: egyetlen negyedév alatt 12-ről 17 százalékra nőtt azok aránya, akik újra megcsúsztak. Azaz minden hatodik ügyfél, akin segítettek a bankok, ismét nehézségekkel küzd.
A jegybank szakemberei szerint a türelmi időszak lejártával magyarázható az, hogy egyre többen esnek késedelembe. Érdekesség, hogy például a gépjármű-finanszírozás terén minden harmadik ügyfél ismét egy hónapnál hosszabb késedelembe esett.
Az üzleti célú ingatlanhitelek esetében 14 százalék körül van az átstrukturálási arány, ez az év végére 20 százalék közelébe emelkedhet. Ez a hiteltípus jelenleg mintegy 1500 milliárd forintot tesz ki a pénzintézetek portfóliójában – hangzott el a sajtóbeszélgetésen.
Maradnak a szigorúbb feltételek
A hitelezési felmérés eredményei azt mutatják, hogy a bankok sem a vállalati, sem a lakossági hitelek esetén nem várnak jelentős változást a feltételekben a következő hat hónapban. A devizaalapú jelzáloghitelek idén nyári betiltását néhány bank további szigorításként értékelte.
"A vállalati szegmensben továbbra is fennállnak azok a szigorú hitelezési feltételek, melyeket még a válság csúcsán, 2008 őszén hoztak a bankok, és egyelőre nem is látszik, hogy enyhülés lenne ezen a téren" – hangsúlyozta Fábián Gergely, a jegybank szakértője.
A harmadik negyedévben az volt megfigyelhető, hogy ismét kiújult a bankok kockázatkerülési hajlandósága, ez a további szigorítás irányába hat a hiteleknél. Ezt részben ellensúlyozza az, hogy a cégek nem akarnak ügyfeleket veszíteni a gazdasági fellendülés előtt.
Beke Károly
mfor.hu
