Nem csak az ingatlanokra hozhatnak létre zárt alapot a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok, de az általuk birtokolt vállalati kötvénycsomag kapcsán is felmerült a gondolat, hogy a vagyont alapkezelőn keresztül lenne célszerű forgatni. Erről Fekete Zoltán, az alapítványok gazdasági hátterét biztosító Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója beszélt az mfor tudósítójának. Döntés erről még nincs – az ingatlanok esetében az alapkezelő bejegyzése folyamatban van, ezt követően ősszel elindulhat az alap – de az Optima vezetője szerint érdemes lehet ezt a megoldást választani a mai értékükön közel 40 milliárdos értékű vállalati kötvények esetében is. Átláthatóbb a befektetéseket befektetési alapokban kezelni, mivel ez szabályozott és a felügyelet által is ellenőrzött forma.
Fekete Zoltán
Az ingatlanok jelenleg projektcégekben vannak. Az alapba vitelük – amiről először a portfolio.hu szakportálnak beszélt Fekete – mellett szól például a kedvezőbb adózási környezet. A fejlesztésből származó nyereség például adómentes – említette meg.
Ha úgy döntenek az alapítványok, hogy a vállalati kötvények is kerüljenek be egy alapba, akkor egyebek közt olyan banki papírok kerülnek át ide, mint az OTP, vagy a MOL által kibocsátott kötvények, de például HSBC Holdings, Credit Suisse, UBS, Lloyds Banking Group, Barclays, Swiss Life, Commerzban, AXA, BNP Paribas, Volvo, Lufthansa, Deutsche Bank, Erste Bank és a Raiffeisen kötvényekkel is rendelkeznek az alapítványok.
Ugorjunk egy nagyot. El tudják képzelni, hogy a Széll Kálmán térről egy domboldalba fúrt gyalogos átjátón át jussanak el a Krisztina körútig? Ma ez csupán egy álom, de lehet, hogy néhány éven belül valóság lesz.
Az egykori Posta Palota mellett ugyanis egy ilyen átjárót építenének a Várfok utca alá, ha az erről szóló elképzeléseket végül racionálisnak gondolják az alapítványok, és az érintett kerületi hatóságok is jóváhagyák a terveket. A Széll Kálmán tér és a Krisztina körút szintjei között ugyanis mindössze 1 méteres eltérés van, márpedig a beruházást úgy akarják megvalósítani, hogy az épület körbejárható legyen és mindenki számára könnyebb legyen a gyalogos közlekedés a területen.
A projektnevén Buda Palota modern irodaházzá alakítása folyamatban van. Fekete szerint ezzel lesz teljes a Széll Kálmán tér megújítása. A szükséges bontási munkálatok megtörténtek, jelenleg a garázsszint alapozása zajlik. Reálisan 2018 mádosik felében készülhet el az épület felújítása. A terveken kisebb változásokat ejtettek, például a földszinti részen kisebb területet kap majd a szupermarket, mint amekkorát az előző beruházó megálmodott. Az új gazda szerint nem illik a koncepcióba, hogy egy óriási alapterületű bolt uralja a teret, a látogatónak egy elegáns aulába kell megérkeznie, amikor belép a Buda Palotába.
Azt is megtudtuk, hogy mióta a sajtó – az index – megírta, hogy a palotában már bérelhetők irodahelyiségek, több megkeresés is volt cégektől, bankoktól, közülük néhány tényleg komolyan vehető.
Az alapítványok ingatlanportfoliójának értéke jelenleg nagyjából 84 milliárd forint. Az egyik legkülönlegesebb darab az egykori Vízház a Várkert Bazár mellett, amely a megújítás után Budai Kreatív Ház néven várja majd látogatóit. A kulturális események, rendezvények befogadására alkalmassá váló épületet várhatóan még idén év vége felé át tudják adni – mondta Fekete Zoltán.
Az időpont, illetve a költségek meghatározását ugyanakkor nehezíti a magyar építőipar helyzete.
Bizony, még az mnb-s alapítványoknál is kénytelenek azzal szembesülni, hogy az ágazat felfutása, valamint a munkaerőhiány miatt lassabban haladnak a beruházások, mint a korábbi időszakban.
A Vízház átalakításának költségét 600 millió forintra becsülték induláskor, és az átalakítás jelenlegi állása szerint tartani is tudják ezt az összeget, még úgy is, hogy közben 20 százalékos költségnövekedést tapasztaltak az ágazatban. A beruházás egyébként nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
A Budai Kreatív Házban elsősorban kortárs művészeknek adnak otthont. Lapunk munkatársa látta a terveket, amelyeket majd ősszel hoznak nyilvánosságra, és azok alapján valóban méltó környezetben állíthatják majd ki az installációikat. A tervek szerint 3-4 havonta cserélődnének a kiállítások. Hazai és nemzetközi művészek meghívása egyaránt része lesz a kulturális programnak.
A kiállítások mellett céges, illetve magánrendezvényekre is ki lehet majd bérelni a házat, a bérleti díjakról azonban még nem született döntés. Továbbá itt kapnának lehetőséget az alapítványok által támogatott kutatók, hogy előadásokat tartsanak, de könyvbemutatók is lesznek. A vendégeket kávéház várja majd.
A várakozások szerint a Budai Kreatív Ház néhány százalékos hozamot biztosít majd a tulajdonosnak. A bérleti díj kalkulációja során érdemes lehet abból kiindulni, hogy még a felújítások megkezdése előtt bérbevették az épületet egy rendezvényre, amiért több millió forintot fizettek.
Nagyszabású beruházás készül továbbá a Váci úton. Az erről szóló bejelentés már tavaly nyáron megtörtént. Az összesen 270 ezer négyzetméternyi beépített területen jönne létre Angyalföld, pontosabban a Váci út új központja, ahol irodák mellett szupermarket, illetve szórakoztató létesítmények várják majd a látogatókat. Fekete szerint arra is figyelni fognak, hogy a ma még betondzsungel területen zöld felület jöjjön létre. Ez a projekt 2019-2020 táján zárulhat mai állás szerint.
A következő hetekben nem várható új bejelentés az ingatlanportfolió bővítéséről, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének folyamatban tárgyalások. Budapesti, illetve vidéki, frekventált területen keresnek további befektetési lehetőséget. Fekete Zoltán szerint a piac a közeljövőben is aktív lesz, de a kapacitások bővülésétől függ, hogy az egyébként szép számú érdeklődő be tud-e lépni a magyar piacra. Szerinte a következő években tovább emelkednek az építőipari költségek, s ez, valamint a minőségi beruházások oda vezetnek, hogy a bérleti díjak is követni fogják ezt a trendet.
Ami a vagyon legnagyobb részt kitevő állampapír-portfoliót illeti, abban jellemzően a lakosság által is kedvelt Bónusz és Prémium kötvényeket tartják. A vezérigazgató elmondta, hogy vagyonkezelési elveik szerint, amikor kifutnak ezek a papírok, a pénzt az ingatlanportfolióba forgatják majd át. Ezzel is meg kívánnak felelni az Európai Központi Bank elvárásainak, hogy még a gyanúja se merülhessen fel a tiltott monetáris finanszírozásnak. Néhány éve ez a kérdés napirenden volt, az EKB vizsgálta az alapítványok vagyonjuttatását. Fekete Zoltán szerint azóta ez a téma nyugvópontra jutott, a mindennapi működésüket nem befolyásolja.
Az alapítványok által kezelt vagyon értéke a legutóbbi összesítés szerint 267,7 milliárd forint volt. Ebből 122,56 milliárdot tett ki az államkötvény-állomány, 22,06 milliárdot tartottak bankbetétben, 83,95 milliárdot ingatlanban. További 39,1 milliárd pedig vállalati kötvényekben fialt.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
