Február végéig 132 558 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg az arra jogosult deviza alapú jelzáloghitelesek. A megkötött árfolyamgátas szerződések kumulált darabszáma meghaladja a 141 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 452 ezer fő, így az érintettek 31 százaléka kötött már árfolyamgát szerződést.
A kormányzat és a bankok erőteljes agitálása ellenére az év második hónapjában mindössze 9 054 új szerződés született, amire tavaly május óta nem volt példa. Mint ismert, az árfolyamgátba először csak az állami szféra alkalmazottai léphettek be, majd az eredeti tervek szerint júniustól kérhették volna regisztrálásukat a magánszférában tevékenykedő lakáscélú devizahitelesek. Mivel azonban az állami alkalmazottak igényei nem okoztak kiszolgálhatatlan rohamot a bankfiókokban, ezért Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter kérésére a bankszövetség május másodikára hozta előre minden lakáshiteles számára a belépés lehetőségét. A szabad felhasználású hitellel rendelkezők pedig augusztus elejétől kérhették a belépést az árfolyamgátba.
Mint az ábrán látható, hónapról hónapra rendszerint csökkent a belépők száma. Ezen igazán nincs is min csodálkozni, hiszen akik számára elérhető a lehetőség, és azt ki is akarták használni, úgy jártak jól, ha minél korábban beléptek, ezzel csökkentve havi törlesztőrészletüket, illetve érvényesítve az árfolyamgát felett igénybe vehető kamatteher elengedését. Ráadásul az eredeti tervek szerint tavaly december végéig tartott volna az "akció", így aki arra az elhatározásra jutott, hogy él a lehetőséggel, legkésőbb év végig valószínűleg megkötötte volna szerződését. Mivel azonban a kormányzati (és banki) szándék ellenére kevesen léptek be, ezért az országgyűlés először március végéig, majd a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint májusig kitolta a határidőt. Hacsak nem történik valami váratlan a gazdaságban, vagy nem lesz kedvezőbb a rendszer, a fenti logika alapján nem valószínű, hogy érdemben változna a tendencia.
Ha részletesen megnézzük a február végi számokat, akkor azt láthatjuk, hogy az új szerződésekből 8 163-t tettek ki a frankhitelesek, 797-t az euróban eladósodottak, míg a jenhitelesek mindössze 94 szerződést kötöttek. Ez utóbbi egyébként maga a csoda, hiszen az árfolyamgát 2,5 forintos jennél található, miközben egész februárban ezalatt kereskedtek a devizapárral. A jenhez hasonlóan a frankhitelesek esetében is a tavaly májusi szintre esett vissza az új árfolyamgátas szerződések 8 163-as száma. Velük szemben, a gyenge forint azonban valamelyest elbizonytalanította az euróhiteleseket, hiszen 797 darab új szerződést kötöttek, amely négyhavi csúcsnak felel meg.
A számokból azonban látszik, hogy a gyűjtőszámlák többségét a devizahitelek eloszlásával (illetve a frank szárnyalásával) párhuzamosan a svájci frankhitelesek kötötték, arányuk 92,2 százalék, míg az euróhiteleseké 5,5, a jenhiteleseké pedig 2,3. Az árfolyamgáttal együtt járó követelés-elengedés - vagyis a gát feletti kamatoknak a bankok, illetve állam általi átvállalásának – 7,4 milliárdos tortájából a svájci devizában eladósodtak 97, az euróhitelesek 2,5, míg a jenhitelesek 0,5 százalékban részesültek.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya február végén 1 152 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön állomány 37 százaléka. Ez valamivel több, mint az érintettek 31 százaléka, tehát az átlagnál nagyobb hitellel rendelkezők (a törvényi keretekig) léptek be az árfolyamgát rendszerébe. Az érintett állomány 88 százalékát részvénytársasági hitelintézetek, 7,25 százalékát hitelintézeti fióktelepek, 3,6 százalékát pénzügyi vállalkozások, míg 0,26 százalékát szövetkezetek folyósították.
mfor.hu
