Akár 3-5 évre is minimalizálhatják transzferárakkal kapcsolatos adókockázataikat a cégek azzal, ha előzetesen jóváhagyást kapnak a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyletek során alkalmazott árazásra, vagyis előzetes hatósági ármegállapítást (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérnek. Bár a módszer a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet, és a sokszor ellentmondásos hazai ellenőrzési tapasztalatok miatt nagyon felértékelődött, sok vállalkozás semmit sem tud erről a biztonságot nyújtó lehetőségről - mutat rá a tanácsadó cég közleménye.
Az adóhatóság a Deloitte tapasztalatai szerint egyre inkább kiemelten kezeli a transzferárak területét. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere szerint ezt mutatja, hogy 2009-ben az APEH a korábbi években tapasztaltnál jóval több esetben, 141 alkalommal vizsgálta tartalmilag kifejezetten a transzferárakat az adóellenőrzések során, aminek eredményeként 1,1 milliárd forintnyi adókülönbözetet állapított meg.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmekkel foglalkozó csoport pedig, míg eddig egy ellenőrzési osztály részeként működött a kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül, a jövőben önálló osztályként folytatja működését. Az új csoport kifejezetten az APA kérelmekkel foglalkozik majd, illetve háttértámogatást nyújt a revizoroknak a KAIG-hoz tartozó adózók transzferár-vizsgálataiban is.
Az APA eljárás során az adóhatóság az adózó kérelme alapján határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben alkalmazandó piaci árat és/vagy módszert, amihez alapvetően 120 nap áll a rendelkezésére. Az így megállapított ár ezt követően 3-5 évre kötelező az adóhatóságra nézve, vagyis egy ellenőrzés során ezzel ellentétes megállapítástól már nem kell tartani.
A Deloitte tapasztalatai szerint a cégek körében az elmúlt években némileg nőtt ugyan az érdeklődés az APA iránt, sokan viszont még mindig nem ismerik, vagy nem értik igazán, hogy miben jelenthet segítséget cégük számára az eljárás.
Sokan azt hiszik, az APA rendszer lényege az, hogy az APEH meghatározott díj ellenében elkészíti helyettük a transzferár dokumentációt, amit a későbbiek során elfogad majd az ellenőrzéseknél. Az adott ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációt természetesen az adózónak kell elkészítenie, mindezt egyeztetési folyamat kíséri, az APEH határozat pedig az eljárás végeredménye, amelyben a hatóság jóváhagyja, vagy elutasítja az adózó által kért módszert, árat, vagy piaci ártartományt.
Az eljárás díja 500 ezer és 10 millió forint között mozoghat attól függően, hogy a cég milyen eljárást kér, és mire irányul a megállapítás. Egyelőre az úgynevezett egyoldalú eljárások az elterjedtebbek, ahol a díj meghatározásában a fő szerepet az játssza, hogy a cég hagyományos transzferárazási módszert alkalmaz, vagy egyéb módszert, továbbá az, hogy kéri-e a szokásos piaci ár összegszerű megállapítását, vagy sem.
Veszprémi István szerint mindenképpen érdemes az egyszerűbb ügyletek során is megfontolni a hatósági ármegállapítás kérelmezését, hiszen a társaság csak így lehet biztos abban, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni. Az APA segítséget jelenthet a jövőbeli kockázatok minimalizálásában, egyúttal adótervezési célokra is felhasználható.
Amennyiben a vállalat nem él a lehetőséggel, sokszor idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrának teszi ki magát, amennyiben az adóhatóság adókülönbözetet állapít meg. A tapasztalatok szerint a cégek még mindig vonakodnak önként átadni transzferár-politikájukat az APEH-nak, pedig az APA esetében a módszernél egy konstruktív egyeztetési eljárásról van szó, amelynek során az adózó, az adóhatóság és az esetleges külső tanácsadó is azt próbálja közösen meghatározni, hogy melyik az a módszer, vagy ártartomány, amely mindenki számára elfogadható.
Veszprémi István hozzátette: a hagyományos kapcsolt vállalkozások közti ügyleteket (például késztermék adás-vétel, vállalatközi kölcsön, menedzsment vagy IT szolgáltatások nyújtása) standard módszerekkel alá lehet támasztani. Vannak viszont nagyon speciális tranzakciók is a kapcsolt vállalkozások között (például a gyártás áttelepítése más országba, cégeladás, üzletág eladás), amelyek jellemzően igen nagy összegű tranzakciók, ezért nem képezhetőek le a hagyományos transzferárazási módszerekkel. Ilyen ügyleteknél még nagyobb jelentősége van annak, hogy egy olyan külső fél is részt vegyen az APA eljárási folyamatban, amely ismeri a vállalatértékelések nemzetközileg elfogadott gyakorlatát, és erre tekintettel értékeli a tranzakciókat - hangsúlyozta a szakértő.
MTI
