2010 óta a háztartásokra közvetlenül kivetett terhek növelése helyett Magyarország a pénzügyi, energia-, távközlési- és kiskereskedelmi ágazatra vetett ki különadókat, mellyel a költségvetési lyukakat foltozták be. Ezen adóintézkedések segítségével a kormány 3 százalék alatt tarthatja a költségvetési hiányt és jó eséllyel indul a jövő évi parlamenti választásokon is.
"A fiskális konszolidáció útján halad Magyarország, hogy megteremtse a fenntartható növekedés alapjait, a közlegő választás pedig hasznos lehet az adórendszer, ezen belül is az egyes szektorokra kivetett különadók csökkentésének felülvizsgálata szempontjából. Különösen a pénzügyi szektorra kivetett adók esetében, mellyel új üzleti környezetet lehetne kialakítani" - véli az Európai Bizottság.
Kiemelik, hogy bár Magyarország folyó fizetési mérlege többletet mutat, a hazai kereslet csökken, és a gyors mérséklődése a vállalati hitelkínálatnak hozzájárult a történelmileg is alacsony beruházásokhoz. Mindez növelte hazánk sebezhetőségét, csökkentette a potenciális növekedési kilátásokat és tartósan magas szinten stabilizálta a munkanélküliséget, ami csak nehezebbé teszi a költségvetési konszolidációt. Bár a tanulmány hozzáteszi még a csökkenő államadósságot is, megjegyzik az átvett magánnyugdíjpénztári vagyon nagy szerepét is ebben a folyamatban. Az elemzés szerint továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel.
Magas külső és belső adósság és az alacsony gazdasági növekedés miatt Magyarország továbbra kis van téve a hirtelen, kedvezőtlen piaci hangulatváltozásnak - tették hozzá. Az ország úgy lenne képes csökkenteni a sérülékenységét az külföldi befektetőkkel szembeni vonzerejének és a banki hitelezés visszaállításával.
Az Európai Bizottság 13 olyan ország - a többi között Magyarország - gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg.
mfor.hu
