Mario Draghi elmondta, hogy a vásárlásokkal jelentősen meg fog nőni az EKB mérlege, de szerinte csak egyszerű és átlátható termékeket fognak vásárolni. Az ABS-program mellett az EKB euróban denominált, fedezett kötvényeket is venni fog, erről október 2-án adnak további részleteket.
Az EKB azután döntött az ABS vásárlások megindításáról, hogy az eurózónában 2014 második negyedévében a vártnál kisebb lett az éves gazdasági növekedés üteme, amely a harmadik negyedévben tovább lassult.
Az EKB a csütörtöki kamatdöntő ülésen 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatát 0,15 százalékról, lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely most már mínusz 0,20 százalékon áll, és 0,30 százalékra változtatta egynapos hitelrátáját 0,40 százalékról.
Az EKB elnöke elmondta, hogy nem egyhangú döntést hoztak, az EKB döntéshozói közül egyesek ennél is nagyobb változásokat akartak, mások szerint túl sokat tesz az EKB. Újságírói kérdésre Mario Draghi elmondta, hogy "kényelmes többségben" voltak az ABS vásárlások beindítását támogatók.
Az eszközfedezetű értékpapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek értéke és hozama az alapul szolgáló mögöttes eszközök összességéből származik. A konstrukció szerint az euróövezeti kis- és közepes vállalatoknak nyújtott kereskedelmi banki hiteleket értékpapírosítanák, és az EKB ezekből az értékpapírokból vásárolna.
Mario Draghi nem részletezte, hogy pontosan mekkora lesz az ABS-program, de a korábban bejelentette célzott hosszú távú refinanszírozású programmal együtt (TLTRO) már jelentős hatással lesznek az EKB mérlegére. Az EKB-elnök szerint még nem lehet teljes monetáris enyhítésről (QE) beszélni a mostani vásárlásokkal együtt sem, a QE sokkal szélesebb körű lenne és beletartozna szuverén államkötvények vásárlása is.
Az EKB döntésinek indoklásaként Draghi elmagyarázta, hogy a mostani bejelentéseket részben a gazdasági növekedés lassulása miatt tették, de erősíteni akarták júniusi lépéseik hatását is, amikor szintén kamatot csökkentettek. Mario Draghi szerint az eszközfedezetű értékpapírok önmagukban nem hibás termékek, de rossz hírük lett a pénzügyi válságban játszott szerepük miatt.
Részletesen beszélt Draghi az amerikai Jackson Hole-i felszólalásáról, amelyet szerinte sokan félreértelmeztek. Fő üzenete az lett volna, hogy az eurózónában a fiskális és monetáris politika mellett a strukturális reformoknak kellene a legnagyobb szerepet játszaniuk a gazdaság élénkítésében.
Az EKB-nak kötelessége tartania magát inflációs célszámához, de tisztán monetáris eszközökkel ezt nem lehet elérni. Draghi szerint számos előnnyel járna, ha az európai országok közös szisztémát alakítanának ki a strukturális reformok megvalósítására. Ebben nem az országok szuverenitásának elvesztését, hanem megoszlását kellene látni.
Az EKB elnöke szerint az euróövezetben a növekedés hiányának egyik oka, hogy nincs bizalom a jövőben, de meggyőződésük, hogy a banknál a valós helyzetről kell beszélni, akkor is, ha figyelmeztetnek az alacsony inflációra.
"Veszélyes az igazság? Mi úgy gondoljuk, tartozunk annyival, hogy úgy írjuk le a dolgokat, ahogy vannak" - zárta sajtótájékoztatóját Mario Draghi.
Az EKB szerint 2014-ben 0,9 százalékkal, 2015-ben 1,6 százalékkal nő az euróöevezeti GDP, miközben idén 0,6 százalékos, jövőre 1,1 százalékos éves infláció lesz.
MTI
