A Világbank 2011-re 2,8 százalékos, 2012-re 3,0 százalékos magyar GDP-növekedést jelez előre, az EU10 országcsoportra pedig sorrendben 3,1 és 3,8 százalékosat.
Az EU10 országcsoportot Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az EU15 országcsoportot pedig Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Íroszág, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság alkotja.
A növekedés erősödése 2010 második felében indult meg a készletfeltöltés, az ipari termelés kétszámjegyű százalékos növekedése, valamint a lakossági fogyasztás javulásának támogatásával. A gazdasági hangulatindex az EU10-ben 2010 decemberében 26 hónap után először haladta meg a hosszú távú átlagot. A fellendülés üteme az EU10 országokban 2011-ben és 2012-ben tovább gyorsul, bár egymástól eltérő mértékben. A tőkejevak és a tartós használati cikkek globális keresletének növekedésével párhuzamosan az országcsoport vállalatai fokozzák beruházásaikat és növelik a kapacitáskihasználást. A kilátások javulásával együtt pedig a lakossági fogyasztás is növekedésnek indul.
Szlovákia és Lengyelország változatlanul erős gazdasági teljesítményt mutat majd fel, az eleve alacsony krízis előtti egyensúlytalanság miatt, illetve szoros integrációjuknak köszönhetően az európai termelési rendszerbe. Észtország, Litvánia és Lettország az exportnövekedésre támaszkodhat, mivel a lakossági fogyasztás csak lassan javul. Románia és Bulgária gazdasági növekedése, amely országokat a többinél később érintett és jobban megviselt a válság, az országcsoporton belül a legmagasabbak közé tartozhat Lettország és Litvánia mellett. Szlovéniában és Magyarországon csak mérsékelt ütemű javulásra lehet számítani, Csehországban pedig az EU15-ökhöz mérhető lassulásra, leginkább azért, mert ezek az országok közelítették meg idáig legjobban az uniós bérszínvonalat.
Az EU10 növekedési kilátásait azonban kockázatok árnyékolják be. Az export 2010 végére visszatért a krízis előtti szintre, a világkereskedelmi fellendülés jóvoltából. A beruházások változatlanul alacsonyak a gyenge belső kereslet, a felszámolások, valamint a kedvezőtlen nemzetközi finanszírozási feltételek miatt.
A gazdasági teljesítmény javulása változatlanul munkahelyteremtés nélkül zajlik a térségben. A termelés növekedésének kezdete után másfél évvel a munkaerőpiaci fellendülés még nem indult be. A növekedés üteme még túl gyenge új munkahelyek teremtéséhez, a foglalkoztatási szint elmarad a krízis előttitől. Különösen magas a munkanélküliség a fiatalok, az alacsonyan képzettek körében, és növekszik a tartósan munkanélküliek aránya. A fellendüléssel a vállalatok egyelőre az egy dolgozóra jutó termelési érték emelésével igyekeznek lépést tartani, elsősorban mind több túlórával.
A pénzügyi szektor stabilizálása, a költségvetés fenntarthatóvá tétele, valamint a strukturális hiányosságok felszámolása létfontosságú lenne ahhoz, hogy az EU10 gazdasági növekedése a helyreállításon túl is folytatódhasson és új munkahelyeket lehessen létrehozni.
Az EU10-ek többsége már 2010-ben csökkentette a költségvetési egyensúlytalanságokat és közülük nyolc a költségvetési hiányt is csökkentette. A stabilizási és növekedési paktum elvárásainak teljesítése érdekében az országcsoport az elkövetkező évekre ambíciózus költségvetés-átalakítási célokat tűzött ki. Mindazonáltal a közadósság mértéke az EU10 országokban várhatóan meghaladja majd a krízis előtti szintet, néhány esetben jelentős mértékben. Ezen a területen nagyobb előrelépésre lenne szükség, már csak azért is, hogy meglegyen a kellő tartalék esetleges újabb válságok kezeléséhez.
MTI
