A magyar pénzügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak elmondta, a beszélgetésből leszűrhető, hogy az eddig alkalmazott áfakedvezmények árkedvezményként való érvényesülése nem bizonyított. Ugyanilyen konszenzus uralkodik abban - mondta az agrár- és az üzemanyagárakról folytatott vita kapcsán -, hogy a kialakuló árakat nem szabad adóeszközökkel befolyásolni.
A pénzügyminiszterek találkozóján kiemelt hangsúlyt kaptak az adókérdések. Kovács László az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa beszámolt arról, hogy az adócsalás elleni küzdelem hagyományos eszközeinek továbbfejlesztése területén az ősz folyamán mintegy tíz jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni.
Mint Kovács a tanácskozás utáni sajtóértekezleten elmondta, az áfacsalás elleni küzdelem két, jóval radikálisabb eszköze is felmerült. Az egyik az, hogy a közösségen belüli kereskedelemben megszüntetnék az áfamentességet, és a nemzetközi forgalomban minden ügyletnél megtörténne az áfa megfizetése, illetve visszaigénylése. A másik az úgynevezett fordított adózás (reverse charge) módszere, amely alapján az eddigi gyakorlatot megfordítva a lánc végén fizetnék meg - és igényelnék vissza a kereskedők - az áfát.
Az előbbi elképzeléssel szemben nagyon nagy az ellenállás, a túlzott adminisztrációs terhek mellett újabb kiskapuk megnyílásától is tartanak. Az utóbbi módszert, a fordított adózást illetően Ausztria felvetette, hogy egy nyolc éves kísérleti program keretében szívesen bevezetné ezt a módszert, hogy felmérhetőek legyenek az esetleges előnyei és hátrányai. A tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban most nem jutott közös nevezőre ebben az ügyben, és az ellenállást látva az osztrákok is tartanak attól, hogy esetleg a nagy áldozattal megvalósított kísérleti program valamelyik tagállam ellenállásán végül megbukhat.
Szó volt a pénzügyminiszterek tanácskozásán a megtakarítások adóztatásáról is. E tekintetben - mondta el Kovács az MTI-nek - Ausztria, Belgium és Luxemburg a többi uniós tagállamtól eltérő gyakorlatot folytat, átmeneti mentességet kapott a közös szabályok alkalmazása alól. Nem értesíti a betétes országának adóhatóságát a jóváírt kamatokról, hanem a kamat egy részét - 3 évig 15 százalékot, 3 és 6 év között 20 százalékot, 3 év után pedig 35 százalékot - visszatart a kamatból, és ennek 75 százalékát összesítve, vagyis a betétes kilétét titokban tartva átutalja a betétes országának. A miniszterek tanácskozásán a német pénzügyminiszter szorgalmazta, hogy egységesítsék a kamatadóval kapcsolatos gyakorlatot, és Kovács László szerint ezt a gondolatot többen osztják.
