Horvátország: bankadó bevezetése a terítéken magyar mintára

Makró Horvátország

2011. február 14. 14:04

Horvátországban ismét terítékre került a bankadó bevezetésének témája, miután a kormány a nyáron már letett ebbéli szándékáról.

A Vjesnik című lap hétfői beszámolója szerint Jadranka Kosor miniszterelnök még a héten találkozik bankvezetőkkel, hogy a kamatok csökkentéséről, illetve a bankadóról tárgyaljanak.

Ha a bankok nem mutatkoznak késznek a kamatok csökkentésére, akkor a kormány "komolyan mérlegelni fogja egy magyar mintára kidolgozott bankadó bevezetését" - írta a lap.

A cikkíró szerint Horvátországban is egyre több családnak okoz nehézséget hiteleik törlesztése, és a magas kamatok hátráltatják a vállalati beruházásokat.

Tavaly a négy és félmilliós Horvátországban 4,6 milliárd kuna(hozzávetőleg 168 milliárd forint) volt a bankszektor összesített adózás előtti eredménye, 8,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. 2009-ben még 26 százalékos, 1,5 milliárd kunás adó előtti eredménycsökkenést regisztráltak a Horvátországban tevékenykedő bankok 2008-hoz képest.

A lap által idézett számítások szerint a bankadóból közel két milliárd kuna folyhatna be az államkasszába.

Bankadó bevezetését fontolgatja Horvátország mellett Lengyelország, Szlovénia, Románia, Szlovákia és Bulgária is, és tavaly október végén az Európai Bizottság is ajánlotta alkalmazását unió szerte.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.