Bankadóból lehetne feltölteni a válságkezelő alapot Brüsszel szerint

Makró Bankok, bankrendszer, takarékok Európai Unió

2011. január 12. 12:49

A pénzügyi szektorra kivetett extra adóval lehetne feltölteni a bajba került euróövezeti tagországok támogatását szolgáló új alapot - a brüsszeli bizottság tanulmányát a Reuters szerdai jelentése szerint a hét elején vitatták meg az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesek, akik a jövő heti miniszteri tanácsülést készítették elő.

A hírügynökség birtokába került bizottsági dokumentum szerint a 2013-ra felállítani tervezett állandó Európai Pénzügyi Mechanizmus (ESM) működőképességéhez a "befizetett tőke kritikus tömege" szükséges, ennek előteremetéséhez pedig a pénzügyi szektor segítségét kellene igénybe venni, mert ennek a szektornak a javát is szolgálja a mechanizmus.

A dokumentum szerint a banki eszközállomány 0,2 százalékát kitevő egyszeri adóval nagyjából 50 milliárd eurót - a magyar hazai össztermék (GDP) közel 50 százalékának megfelelő összeget - lehetne szerezni a biztonsági alap feltöltéséhez.

Az ESM az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) váltja fel 2013-tól. Az EFSF összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságot piacról finanszírozni átmenetileg nem - vagy csak túl drágán - képes kormányokat akár akaratuk ellenére, súlyos egyensúlyi feltételeket szabva. Az eszköz első kedvezményezettje Görögország, a második Írország volt.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.