A Barclays Capital közgazdászai az elemzésükben azt közölték: úgy gondolják, hogy a befektetési ajánlású magyar adósosztályzat elvesztésének kockázatáról elhangzott legutóbbi kormányzati nyilatkozatok mögött "a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalások" állhatnak. A ház szerint legutóbbi hivatalos nyilatkozatokból ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy a magyar kormány elkötelezetten törekszik a magánszektorbeli devizakötelezettségek további csökkentésére. A Barclays Capital londoni elemzői felidézik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselői kérdésre adott pénteki válaszát, amely szerint a kormányzati számítások alapján a devizahitelesek 10-15 százaléka él majd a végtörlesztés lehetőségével.
A Barclays Capital citybeli szakértői szerint ez "meglehetősen alacsony" arány, és ezért a magyar kormány újabb intézkedéseket is hozhat annak elősegítésére, hogy többen "szálljanak ki" devizaalapú jelzálogadósságaikból. Az ebből eredő további költségek egy része szintén a bankokra hárulhat. Ehhez devizakiáramlás kapcsolódhat, ahogy a bankok visszafizetik saját devizakötelezettségeiket, amelyek a svájci frankban denominált jelzáloghitelek finanszírozása során keletkeztek, és ez egyértelműen negatív árfolyamhatással jár rövid távon.
A Barclays Capital londoni elemzői szerint a forint alulteljesítése ezért inkább e valószínűsíthető további "forintosítási" folyamathoz kötődik, semmint a hitelminősítői osztályzatrontással kapcsolatos közvetlen félelmekhez. A londoni Cityben eltérő elemzői becslések vannak forgalomban a végtörlesztési lehetőséggel élő devizahitelesek várható arányáról. A Capital Economics közgazdászai a végtörlesztésről minap befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben szintén 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsítettek. Ez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját. A cég szerint csak "szélsőséges" körülmények között, közel teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, amely alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé.
Pénteki elemzésükben a Barclays Capital közgazdászai is "hipotetikusnak" nevezték azt a lehetőséget, hogy Magyarország elveszítheti befektetési ajánlású adósosztályzatait. A ház szerint ha ez meg is történne, az korlátozott piaci hatással járhat, mivel a magyar kormánykötvények zöme felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapok portfolióiban van, és ezek számára nincs olyan kifejezett előírás, hogy csak bizonyos alsó besorolási küszöb feletti kötvényeket tarthatnak. Emellett Magyarország esetleges visszaminősítésének nem lennének közvetlen hatásai a felzárkózó térségi kötvényindexeken belüli magyar súlyozásra sem.
A Barclays Capital londoni szakértői kiemelték ugyanakkor, hogy a magyar szuverén dollárkötvények viszont befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott jelentős amerikai kötvényindexekben szerepelnek - köztük a Barclays Capital US Credit indexben -, és ha esetleg két hitelminősítő a befektetési osztályzati sáv alá, spekulatív kategóriába sorolná át Magyarországot, e magyar dollárkötvények szükségszerűen kikerülnének ezekből az indexekből, ami a magyar adósság külföldi befektetői bázisának részbeni eróziójához vezetne.
A három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő - a Fitch Ratings, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service - egyaránt a befektetési ajánlású osztályzati sáv legalsó szintjén, "BBB mínusz", illetve a Moody's osztályzati módszertanában ugyanennek megfelelő "Baa3" osztályzatokkal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. A magyar besorolásokra az S&P és a Moody's leminősítés lehetőségére utaló negatív, a Fitch viszont nyár óta stabil kilátást tart érvényben. Ha bármelyik hitelminősítő rontaná a magyar államadósság osztályzatát, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott - piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - kategóriába.
MTI
