Január 24-én az MNB 0,25 százalékkal emelte a jegybanki alapkamatot.
Bebessy Dániel szerint a döntő érv az újabb szigorítás mellett a meglehetősen rossz decemberi inflációs adat volt. A tavalyi év utolsó havi adata ugyanis arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető.
Decemberben szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai is hirtelen ugrottak. Az éves maginflációs szám ugyan továbbra is csak 2 százalékos emelkedést mutat, azonban az inflációs dinamikát jól megragadó rövidbázisú maginfláció már a 3 százalékos inflációs cél fölé ugrott.
A jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok – jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet. A váratlanul alacsony növekedést mutató novemberi béradat - az elemző szerint - a januártól életbe lépő adóváltozások miatt nem releváns, ennél jóval fontosabb a jövő évre vonatkozóan már megszületett minimálbéremelés mértéke.
A kilátásokat illetően számos fontos esemény előtt áll az ország, amelyek jelentősen befolyásolhatják majd az elkövetkező időszak monetáris politikáját. A kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések.
Az elemző szerint az értékelhető kiadási lefaragások hiányában tovább nő az esélye annak, hogy hazánkat bóvli kategóriába sorolják, és ilyen minősítés mellett rendkívül problémás az elkövetkező évek adósságfinanszírozása. A márciusban kinevezendő új Monetáris Tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak.
mfor.hu
