A szociálpolitikai menetdíj támogatások a megemelkedett 2014. évi szinten rögzítésre kerülnek - olvasható a szerda délelőtt bemutatott konvergencia program 2015-17 évi államháztartási folyamatokat taglaló részében.
A 2014-es költségvetés szerint idén erre 104 milliárd forint az előirányzat, ami 11,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi feltételezés szerint a következő években nem szán a kormány több pénzt erre - még az inflációnak megfelelő mértékkel sem emeli a költségvetési előirányzatot. Ebben az esetben három alternatíva lehet:
- kisebb lesz a támogatotti kör, aki jogosult kedvezményes utazás igénybevételére - így ugyanazon az összegen kevesebben osztoznak, nem lesz szükség áremelésre
- az infláció mértékével emelik a társaságok a kedvezményes jegyek/bérletek árát
- nem lesz áremelés, az inflációból fakadó veszteséget a társaság "nyeli le".
A menetdíj támogatások mellett a tervek szerint:
- a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások megőrzik a reálértéküket (vagyis továbbra is az inflációval megegyező mértékű emelések lehetnek, bár idén és tavaly is a rekordalacsony inflációnak köszönhetően a kormány reál szintű növekedést "hozott össze")
- a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatások, illetve a közgyógyellátási kiadások a várható inflációnál kisebb mértékben emelkedhetnek.
Összességében a dokumentum szerint "a növekvő GDP százalékában mérve a pénzbeli társadalmi juttatások 1 százalékpontot meghaladó mértékben (...) mérséklődhetnek 2014 és 2017 között".
Ami a költségvetési jövőbeli kiadási oldalát illeti, még egy - a lakosság számára kellemetlen feltételezés szerepel a dokumentumban. Eszerint a közoktatás kivételével nem számolnak általános illetményemeléssel és mivel javul a gazdasági környezet, a közfoglalkoztatás érdemi kiterjesztését sem feltételezik. Vagyis utóbbi értelmében marad az évi 300 ezer fő bevonása célként megjelölve.
Vargáék úgy tervezik, hogy a központi költségvetési szervek áru- és szolgáltatásvásárlásra fordított kiadásai érdemben nem emelkedhetnek, sőt a helyi önkormányzatoknál is az inflációnál kisebb növekedésre lesz lehetőség. Mindezek alól persze kivételt jelentenek az uniós támogatások és az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás. Az önkormányzatok esetében egyébként az adósságkonszolidációnak köszönhetően az egyenleg stabilizálódását feltételezi a nemzetgazdasági tárca.
Az állami vagyon gyarapítása 2014-2015-ben is csak állami vagyon értékesítéséből származó bevételből lesz lehetséges, illetve annak beérkezésének függvényében valósítható meg.
Alig csökkenő adósság, araszoló gazdaság
A konvergencia program legfontosabb részét képezi a kormány makrogazdasági előrejelzése a vizsgált időszakra. Ez alapján idén 2,3 százalékos gazdasági növekedés mellett 0,8 százalékos infláció lehet, a költségvetési hiány pedig megszorítások nélkül tartható lesz és mértéke 2,9 százalék Vargaék szerint. A deficitcsökkenés üteme egyébként jóval lassabbá vált, mint ahogy azt a kormány például tavaly "hirdette". Ahogy az alábbi táblázatban is látható: a tavalyi program szerint 2016-ra már a GDP 1 százalékát tette volna ki a hiány mértéke, a friss prognózis szerint még akkor is 2,5 százalékos mínuszt termel majd ki a büdzsé.
Az államadósság csak nagyon lassan mérséklődhet a következő években: az idei 79,1 százalék után jövőre 78,9 százalék lehet a GDP-arányában.
Külön említésre méltó a beruházások 2016. évre prognosztizált 0,9 százalékos mérséklődése, ez viszont az uniós pályázati pénzekkel van összefüggésben. A 2007-2013-as időszakból fennmaradó fejlesztési források felhasználására 2014-2015-ben még lehetőség lesz, így az állami projektek jelentős többletet eredményeznek majd. 2016-ban viszont már csak az új hétéves ciklus forrásainak lehívására lesz lehetőség, ami a 2015-ös évhez képest számottevően kevesebb uniós pénz felhasználását eredményezi.
mfor.hu
