Az előzetes összesítés szerint a működési terület számára aláírt új programok száma 2010-ben csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról 9,0 milliárd euróra emelkedett.
A bank közölte: tartalékolás utáni nettó eredménye várakozása szerint tavaly meghaladta az egymilliárd eurót az egy évvel korábban jelentett 746 millió eurós nettó veszteség után. A kedvező eredmény egyik fő oka a pénzintézet szerint az, hogy megindult a gazdasági kilábalás az EBRD-térségben, növekedett a bank részvénybefektetéseinek értéke, csökkent a hitelveszteségre képzett tartalékolás, és az adminisztratív kiadásokat sikerült ellenőrzés alatt tartani.
Az EBRD a hétfői beszámoló szerint az átalakulás korai szakaszában járó közép-ázsiai és kelet-európai országok számára meredeken, 512 millió euróról 920 millió euró körüli szintre növelte 2010-ben az újonnan aláírt beruházások értékét; a térségnek kidolgozott programok száma 83-ról 114-re emelkedett.
A bank által a legfejlettebb tevékenységi térségnek, a közép-európai és balti országcsoportnak jóváhagyott programok értéke gyakorlatilag stagnált - az egy évvel korábbi 1,6 milliárd euró után tavaly 1,5 milliárd euró volt -, ez is jelzi azonban, hogy a válság miatt változatlanul mennyire erőteljes e térségben is az EBRD-támogatás iránti igény - hangsúlyozták a bank londoni székhelyén.
Az EBRD illetékese az MTI kérdésére elmondta: Magyarországnak a bank tavaly 11 programra összesen 168 millió euró új folyósítást írt alá.
Az EBRD-nél hétfőn közölték, hogy az idén is "robusztus", 8-9 milliárd euró összértékű befektetési és hiteltevékenységgel számolnak a működési térségben.
A tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesültek volna új finanszírozásban a pénzintézet részéről.
Az EBRD 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot.
A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD 50 százalékos tőkeemelést kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóvá is hagyták.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított.
A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.
MTI
