Egyrészt a májusi előrejelzéshez képest az idei és a jövő évi prognózist is javította az OECD, s "ez különösen annak fényében jó eredmény, hogy a világgazdaság és azon belül az eurózóna növekedési kilátásait lefelé módosította". Másrészt a kormány és Brüsszel prognózisaihoz képest, amelyek szintén a növekedés lassulásával számolnak, pesszimistább - állapította meg Cséfalvay Zoltán. Magyarországon a GDP növekedése idén 3,3 százalékos lesz az OECD szerint, míg jövőre 2,1 százalékos, 2016-ban pedig 1,7 százalékos bővülés várható. A novemberi előrejelzés 2014-re 1,3 százalékponttal, míg a 2015-re 0,5 százalékponttal kedvezőbb a szervezet májusi prognózisánál.
A nagykövet kiemelte: miközben a tavaszi előrejelzéshez képest a világgazdaság gyengébben teljesít és az eurózónának jelentősen romlottak a gazdasági kilátásai, a magyar mutatók jelentősen javultak. Ugyanakkor a következő két évre a novemberi előrejelzés pesszimistább a magyar kormány és az Európai Bizottság prognózisánál.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány, az OECD és az Európai Bizottság is a növekedés lassulását prognosztizálja, az OECD azonban ezt a lassulást gyorsabb üteműnek vetíti előre, nagyrészt azért, mert az eurózóna növekedését illetően nagyon drasztikusan lefele módosította az előrejelzéseket a tavaszi jelentéshez képest.
Az OECD szerint a romló külső gazdasági kilátások ellenére a javuló magyar gazdaság mögött a belső kereslet fellendülése áll. Az alacsony infláció miatti reálbéremelkedés, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, a támogató költségvetési politika és a bővülő foglalkoztatás mind pozitívan járulnak hozzá 2014-ben a belső kereslet javulásához, mondta az OECD-nagykövet.
Az OECD három jelentős kockázatot is említ, amelyek kihatással lehetnek a következő évek gazdasági kilátásaira: a devizahiteles végelszámolás és a devizahitelek forintosítása, a nagy autóipari beruházások húzóhatásának gyengülése, és az uniós tervezési ciklus váltása miatt az állami beruházások csökkenése.
Cséfalvay szerint ezekre a kockázatokra mindenképpen figyelni kell. Kiemelte, hogy a szervezet a devizahitelek forintosításában pozitív fejleményként ítéli meg, hogy az intézkedés növeli a stabilitást és hozzájárul a belső fogyasztás növekedéséhez. Negatív hatás viszont, hogy emiatt csökkenhet a bankok hitelezési aktivitása, hiszen jelentős terhet viselnek a programban. A devizahitelek rendezését követően viszont a bankok hitelezése növekedhet - hangsúlyozta a nagykövet. "Minél gyorsabban rendeződik a devizahitelezés kérdése, annál hamarabb tudják a bankok a hitelezési tevékenységüket kiteljesíteni" - tette hozzá.
Az autóipar esetében megítélése szerint a hazai beszállítói arány erősítése és további nagy beruházások Magyarországra vonzása javíthatja a mutatókat. Az új európai uniós költségvetési ciklus (2014-2020) esetében pedig az idő nagyon fontos kockázatcsökkentő tényező: minél gyorsabban lezárulnak az egyeztetések az operatív programokról, annál gyorsabban írhatók ki az új pályázatok - mondta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán.
MTI
