3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nagy-Britannia könnyen Görögország sorsára juthatott volna, ha a tavasszal kormányra került konzervatív-liberális kormánykoalíció nem kezd hozzá az államháztartás konszolidálásához - mondta kedden a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a Liberális Demokraták vezetőjével, Nick Clegg miniszterelnök-helyettessel tartott közös évzáró nemzetközi sajtóértekezletet a Downing Street-i kormányfői hivatalban, kijelentette: a koalíció a májusi választások után "mentőakciót" volt kénytelen elindítani, tekintettel a munkáspárti elődtől örökölt gazdasági helyzetre.

Cameron szerint nem túlzás a "mentőakció" szó használata, mivel "csak meg kell nézni, mi történik Írországban, Görögországban, Dél-Európában ... nyolc hónappal ezelőtt mi is hasonló irányba tartottunk".

A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a májusban hivatalba lépett új kormány békeidőben soha nem mért - a hazai össztermék 11 százalékát meghaladó - államháztartási hiányt örökölt az előző pénzügyi évről, a költségvetés által elköltött minden négy fontból egy fontot hitelből kellett finanszírozni, és nem volt hiteles terv sem a hiány, sem az adósság kezelésére.

Cameron szerint Nagy-Britannia "veszélyzónában volt", és a konzervatív-liberális koalícióra hárult, hogy e veszélyzónából nehéz költségvetési döntésekkel kivezesse a brit gazdaságot. A kormány "nyolc rövid hónap alatt alapvető irányváltást hajtott végre a gazdaságban" - tette hozzá, kijelentve, hogy e "mentőakciónak" köszönhetően a brit gazdaság piaci finanszírozásának költségei csökkentek, és Nagy-Britannia lehetséges legjobb hitelminősítői osztályzata biztonságban van.

A májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, június végén soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely valóban igen lendületes konszolidációs programot tartalmaz. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért teljes brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.    A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között van a fő áfakulcs felemelése 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetése a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, valamint az évi 21 ezer fontnál (hétmillió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.

A célok között szerepel 490 ezer állami alkalmazotti állás felszámolása is a következő öt évben. Ez az közszférában dolgozók csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.

A brit kormány már idejekorán hozzákezdett a közvélemény felkészítéséhez a kemény takarékossági intézkedésekre. George Osborne pénzügyminiszter a Financial Times című gazdaság napilapnak nem sokkal a választások után azt mondta, hogy az új kormánykoalíció "különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel", mivel a Munkáspárt vezette előző kormány "abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben" hagyta utódjára az országot.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!