2012. június 30. 07:04

Londoni pénzügyi elemzők pénteki értékelése szerint nem lenne jó megoldás a közös euróövezeti kötvény bevezetése, mert megszűnne az európeriféria országaira nehezedő "egészséges nyomás", amelynek célja azok gazdaságának megreformálása.

Citybeli vélemények szerint ugyanakkor a csúcs egyik fontos eredményeként úgy tűnik, hogy Spanyolország és Olaszország nyomására Németország tett néhány egyértelmű engedményt, és ez mégis elvezethet a közös valutauniós kötvény létrejöttéhez. A Commerzbank elemzői közölték: nem tartják sokra az euróövezeti kötvény ötletét.

Szerintük a közös valutauniós szuverén adósságkibocsátással kapcsolatos aggályok jogosságát máris jelzi Olaszország példája. Mario Monti olasz kormányfő "példaszerű" nyugdíjreformot fogadtatott el. Miután azonban az eurójegybank (EKB) hosszú távú refinanszírozási művelete enyhítette az olasz piacokat terhelő nyomást, az olasz kormány nem állt elő semmiféle munkapiaci reformtervvel. Pedig erre is szükség lenne, mivel az olasz bérek várhatóan a következő években is gyorsabban emelkednek a termelékenység javulási üteménél, további versenyképességi lemaradást okozva az olasz gazdaságban. A Commerzbank elemzői azonban közölték: véleményük szerint Németország végül mégis bele fog egyezni a közös euróövezeti kötvény meghonosításába, ha az euróválság odáig fajul, hogy az adósságkötelezettségek szétterítése vagy az euróövezet szétesése között kell választani.

A szakemberek szerint a kompromisszumos megoldás egy közös adósságtörlesztési alap létrehozása lehet, amit német gazdasági szakértők már javasoltak. Ez gyakorlatilag egy olyan közös kötvény lenne, amelynek maximális névértéke megfelelne annak az összegnek, amennyivel az euróövezeti tagállamok adósságrátája az alap indulásának pillanatában meghaladja a 60 százalékos GDP-arányos felső tűréshatárt. A Commerzbank elemzői szerint azonban ha ezt a megoldást bevezetik, valószínűleg az alap e felső értékkorlátját egy idő után el is törölnék, és a rendszer végső soron elvezetne az euróövezeti szuverén adósságkötelezettségek korlátlan megoszthatóságához.

A Capital Economics közgazdászai azt emelték ki pénteki értékelésükben, hogy az EU-csúcson felmerült elképzelések szerint az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) forrásait közvetlenül - vagyis a kormányok közbeiktatása nélkül - fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére. Ez azt is jelenti, hogy a spanyol bankrendszer feltőkésítésére szánt 100 milliárd eurós külső segélycsomag nem fogja felduzzasztani a spanyol államadósság-rátát.

Éppen a spanyol adósságráta várható meredek növekedésére hivatkozva az elmúlt napokban több hitelminősítő is agresszív mértékben rontotta a spanyol szuverén adósosztályzatot. A Capital Economics elemzői szerint mindemellett az ESM formális segélycsomagok nélkül is beavatkozhatna az egyes eurótagállamok elsődleges szuverén adósságpiacain. Az elképzelés ezzel kapcsolatban az, hogy így könnyebben és olcsóbban lehet csökkenteni a spanyol és az olasz állampapírhozamokat, és elejét lehet venni annak, hogy e két országnak teljes körű segélycsomagot kelljen összeállítani. A Capital Economics elemzői szerint ugyanakkor mindez "nincs kőbe vésve", az ESM-források banki feltőkésítési felhasználásáról szóló részt például "nem is lehetett volna képlékenyebben megfogalmazni". A cég kiemelése szerint az erről szóló szövegben ugyanis az áll, hogy "lehetőség nyílhat" az ESM felhasználására közvetlen banki tőkepótlási műveletekhez.

Mindemellett - bár az elhatározott változtatások "kissé megkönnyítették" az ESM felhasználását a bankok aládúcolására és kötvényvásárlásra - továbbra is kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e mentőeszköznek megvan-e a kellő "tűzereje". Az ESM 400 milliárd eurós - a spanyol banki segélycsomag levonásával számolt - kapacitása ugyanis az olasz és a spanyol kötvénypiacon forgó szuverén adósságnak hozzávetőleg a 15 százaléka - fejtegetik pénteki értékelésükben a Capital Economics elemzői.

A ház szerint azonban egy fontos változás mindenképpen történt az EU-csúcson, mégpedig az, hogy Spanyolország és Olaszország nyomása alatt Németország tett néhány egyértelmű engedményt. Ezzel összefüggésben a pozitív piaci reakció azt a várakozást tükrözheti, hogy a német kormány a jövőben még jelentősebb változásokba is belemehet, mint például a közös euróövezeti kötvények meghonosítása vagy a költségvetési unió felé teendő nagyobb lépések - vélekedtek a Capital Economics elemzői.

MTI