A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamatot 15 bázisponttal csökkentette, így szerdától 2,85 százalék lesz annak mértéke.
A kamatvágás mértékét illetően nem igazán óvatoskodtak Matolcsyék, bár ez egy köztes álláspontnak tűnik. A legutóbbi kamatdöntésen például a Monetáris Tanács tagjai között ketten is (Cinkotai, Pleschinger) 10 bázispontos, óvatosabb kamatvágást preferálták volna, míg mások a megszokott 20 bázispontos kamatcsökkentést sem tartották elképzelhetetlennek. A piac viszont már inkább egy óvatosabb lépést szeretett volna ezúttal látni.
Bár a kamatvágás mértéke meghaladta a piaci várakozásokat, ez a köztes megoldás mégis jelzésértékű lehet a jegybanki óvatosság bizonyítékaként.
Ráadásul ezzel a 15 bázispontos vágással a Monetáris Tanács önmagának biztosan nem mondott ellent, mivel egy hónappal korábban az akkori kamatdöntéskor kiadott közleményük arra engedett következtetni, hogy vége a 20 bázispontos csökkentéseknek. A megszokott mondat ugyanis kibővült az "azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése" tagmondattal.
A hazai makrogazdasági körülmények egyébként egyértelműen teret adnak a további kamatvágásokra is, hiszen a rekord alacsony infláció miatt a középtávú inflációs cél nincs veszélyeztetve.
Mit csinált a forint?
A kamatdöntés megelőzően egész nap gyengülő trendet követve 303,2-es mélypontig ereszkedett a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben. A döntést megelőző percekben a korrekciónak köszönhetően 302,6-ig erősödött a forint, majd a döntés után ez a trend folytatódott és egyre inkább távolódik a 303-as szinttől a jegyzés.
Mit mond az elemző?
A keddi kamatdöntés jelzi, hogy az MNB helyzetértékelése lényegében nem változott - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.
A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett ugyanis a globális tőkepiacokon egyértelműen látszik, hogy tovább folytatódik a feltörekvő piaci országok gyenge szereplése. Gyengülnek a devizák, az állampapírok, és tőkekiáramlás is folytatódott a feltörekvő piaci kötvény alapokból. Magyarországon a forint is gyengüléssel kezdte az évet, megközelítve a 2013 második felében látott gyenge csúcsértékeket. A magyar állampapírok ugyan tovább tudtak erősödni, a hozamok csökkentek, azonban a hozamgörbe egyre meredekebbé válik, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon nincs meggyőződve a piac az alacsony kamatok tartósságáról.
A hozamcsökkenés következménye, hogy a forint hozamfelára rendkívüli módon beszűkült mind a régiós, mind a fejlett piaci devizákkal szemben, és ez a forint sérülékenységét fokozza. A forint más feltörekvő piaci devizákhoz képest ugyanakkor eddig meglehetősen stabil maradt, a befektetőek egyelőre figyelmen kívül hagyják a paksi beruházáshoz kapcsolódó államadósság-növekedést, és azokat a jegybanki kommenteket, amelyek szerint a jegybanki kamatpolitikát nem befolyásolja érdemben a FED monetáris politikájának változása. Lényegesebb forintgyengülés hiányában az elkövetkező hónapokban kisebb lépésközökkel tovább haladhat az MNB.
mfor.hu
