Az államtitkár a Világgazdaság napilap 2013: Lecsúszás, stagnálás vagy növekedés? címmel rendezett gazdasági évindító rendezvényé, emlékeztetett, a 2000-es években a növekedés együtt járt az adósság bővülésével. Úgy vélte ugyanakkor, hogy adósságból hosszú távon nem lehet finanszírozni a növekedést. Közölte: az adósság 2012-től csökkenő pályára került, az államháztartás hiánya tavaly a GDP 3 százaléka alá csökkent, és az uniós módszertan szerint 2,7 százalék lehet. Leszögezte: nem lesz választási költségvetés 2014-ben sem, mert az elért 3 százalék alatti hiányt meg kell őrizni.
A MNB alelnöke hangsúlyozta: az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is. A monetáris politika csak addig képes a növekedés ösztönzésére, míg biztosan nem veszélyezteti az árstabilitást - mondta. Hozzátette, hogy a költségvetési politika kiszámítható és fenntartható alapokra helyezése esetén az inflációs célkövetés Magyarországon is hatékonyan tud működni.
A konferencián korábbi pénzügyminiszterek bírálták a kormány gazdaságpolitikáját, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években csökkent a bizalom az ország iránt. Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere kedvezőtlen körülménynek nevezte, hogy rossz a világgazdasági környezet, értetlenség övezi a magyar unortodox gazdasági lépéseket, ezek sok érdeket is sértenek, és gyakran a jó célokat is rosszul valósítják meg. A bizalmatlanság és a bizonytalanság kioltja a jó hatásokat - vélekedett.
László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere is azt mondta, hogy Magyarország megítélése a bizonytalanság miatt jelentősen visszaesett. A beruházások még mindig folyamatosan csökkennek, és így nehéz növekedést elérni hosszú távon - mondta. Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere azt mondta, ha valamelyik gazdasági mutatót kiemelik, mindig lehet eredményt felmutatni, de a költségvetési hiány csökkenését is csak más tényezőkkel együtt lehet értékelni. Az a baj, hogy egyetlen célt, egy mutató javítását tűzték ki, és ennek eléréséért más gondok megoldását elhalasztották - tette hozzá.
Kupa Mihály, aki Antall József kormányában töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, kedvezőnek ítélte, hogy az államadósság csökkent, de "ezek drága lépések voltak". Kevés fejlesztési forrás áll rendelkezésre, mert a lakosság megtakarításai szerények, a vállalatok elhalasztják a beruházásaikat, és a külföldi cégek kiviszik az országból a profitjukat. Szűk a mozgástér, és ezen úgy lehetne változtatni, ha egyszerűbb adószerkezetet vezetnének be - vélekedett.
Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy a gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is. Megjegyezte, hogy ezért a nemzetközi kapcsolatrendszerben egyre fontosabb a gazdasági siker. A gazdasági célok, érdekek és kapcsolatok alapvetően meghatározzák a politikai cselekvés irányait is, és a politikának segítenie kell ezek érvényesülését - fogalmazott. Ezért hirdette meg Magyarország a globális nyitás politikáját. Ilyen méretű országnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a gazdasági érdekei fontosak külpolitikai szempontból is - mondta.
MTI
