A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén azt mondta: azért van szükség a stabilitási alapra, mert a világgazdaságban történt változások elővigyázatosságra intenek. Utalva az eurózónában és az észak-afrikai országokban történtekre leszögezte: a kormány felelőssége, hogy az országot semmilyen változás ne érje felkészületlenül.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a stabilitási alap létrehozása jelzés a világnak, hogy Magyarország felkészült, és bármilyen változás mellett is képes lesz tartani az ide évre vállalt 2,94 százalékos államháztartási hiánycélt.
Az államtitkár a költségvetési és az államháztartási törvénymódosítások bizottsági vitájában kiemelte: a kormány nem forrásokat von el a tárcáktól, hanem összegeket zárol.
Kérdésre válaszolva elmondta: a zárolás és a januári hiánymutató között nincs összefüggés, utóbbi mögött döntően egyszeri tényezők állnak és az év egészében kezelhetőek.
Banai Péter helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél saját hatáskörben járt el a zárolásnál, az irányítása alá nem tartozóknál pedig az Országgyűlést kéri fel az intézkedésre. Az utóbbi esetben - fűzte hozzá - tartalékképzést ír elő a törvényjavaslat, de funkciójában ez is megegyezik a zárolással; az Országgyűlés a javaslat szerint november 20-ig dönt az összeg felhasználásáról.
A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a két előterjesztést. Ezt megelőzően a testület döntött arról is, hogy kéri: a zároláshoz kapcsolódó intézkedési tervet a kormány áprilisban mutassa be.
A bizottsági vitában az MSZP jelezte, nem támogatja az előterjesztést. Szekeres Imre leszögezte: az óvatos költségvetési politika intézkedéseit ugyan támogatják a szocialisták, de az előkészítetlen döntés oka nem érhető, azokról világosan kellene beszélni. Veres János (MSZP) hozzátette: a javaslat érdemi tárgyalásának konszenzuslehetőségét kizárja a kormány oldal megközelítése, miszerint csak elrontott intézkedések történtek az elmúlt időszakban.
Pősze Lajos (független) szerint az előterjesztés támogatható, bár nem ismert, hogy a fejezetek miként oldják meg a zárolást.
Dancsó József (Fidesz) leszögezte: a két előterjesztés óvatos, átgondolt kormányzati intézkedéscsomag és technikai jellegű, hiszen a kormány határozatban már döntött a részletekről. A költségvetési törvény módosítása pedig azt teszi lehetővé, hogy a kormány fennhatósága alá nem tartozó fejezetek is kivegyék a részüket a megtakarításból. Frakciótársa Márton Attila annyit tett hozzá, hogy a kormány a javaslatokkal azt jelzi: alapvetően megváltozott a gondolkodásmód, elődjével ellentétben nem tüzet olt, hanem előre tervez.
Vágó Gábor (LMP) úgy fogalmazott: a zárolás az adócsomag végterméke; a kormány belátta, hogy a költségvetésben nagy hiányt ütött az új adórendszert, ezt igyekszik orvosolni.
Nyikos László (Jobbik) a bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a javaslatok benyújtásával a kormány nem követett el törvénysértést, s bár jogi probléma nincs, szakmai azért akad. Leszögezte: a Jobbik semmilyen olyan javaslatot nem támogat, amely a parlamenttől hatásköröket von el. Kitért arra is, hogy szerinte a világgazdasági események között nincs újdonság a tavalyiakhoz képest, szerint tervezési problémáról van szó.
A kormány február 20-án nyújtotta be a parlamentnek a költségvetési és az államháztartási törvénynek a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékkal összefüggő módosításait; az intézkedések hatásaként 1,7 milliárd forinttal csökken az idei államháztartási hiány. Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák; 2011-re megalkotna egy új, speciális szabályt, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhatók lesznek, ha azok év közben merültek fel.
A kormány februárban döntött a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol. A saját hatáskörben meghozható döntések összesen 237 milliárd forintos megtakarítást jelentnek, a fennmaradó tételt az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetek tartalékképzése teszi ki; erről szól a költségvetési törvény módosítása.
MTI
