Az idei év negyedik negyedévében 115 058 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 2543-mal több a harmadik negyedévinél (112 515). Ezekből az idei 5 százalékos kvóta alapján 6301-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 33 százalékát használták ki a bankok a 2072 ingatlan kijelölésével.
Az első három negyedévben még rendre 74, 73, illetve 45 százalékos volt a kvóta kihasználtsága. A csökkenésben szerepe lehet, hogy a 2004. május 1-jén vagy azt követően kötött hitelszerződésekre vonatkozóan felfüggesztették a folyamatban lévő végrehajtásokat, azok leghamarabb az ügyfelekkel való elszámolás után folytathatók.
A törvény kvótákkal szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka.
A törvény hatályba lépése - 2011 negyedik negyedéve - óta 43 058 lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre. Amennyiben azonban a hitelező az adott negyedévben a kijelölés ellenére nem kezdeményezi az adott lakóingatlan kényszerértékesítését, a következő negyedéves kvótába is beleszámítandó, így több negyedévben is szerepelhet a kijelölt ingatlanok között. Ebből következően a kvótarendszer bevezetése óta kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti lakóingatlanok száma valójában kevesebb, mint a kumulált szám.
Eddig a legtöbb lakóingatlant (6318) Pest megyében (a főváros nélkül) jelölték ki kényszerértékesítésre, utána Borsod-Abaúj-Zemplénben (3469), majd Szabolcs-Szatmár-Beregben (2581), míg Budapesten összesen 5440-et. A legkevesebb kényszerértékesítésre való kijelölés Zalában (919), Tolnában (844) és Vasban (774) volt.
Idén az első három negyedévben a kényszerértékesítésre kijelölt 12 170 lakóingatlanból 7606-ot értékesítettek. Ennek 79,2 százalékát (6024) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg, 14,4 százalékát (1098) az adósok értékesítették és a pénzintézetek csupán 6,4 százalékát (484).
MTI
