Az mostanra már nem kérdéses, hogy az ingatlanpiac talpra állítása szempontjából szükséges a kormányzati segítség, állítja a Duna House közleménye, hiszen a válság előtti 150 ezres nagyságrendű adás-vételi tranzakciószám tavaly mindössze 75-80 ezerre rúgott. Az idei első két hónap sem volt túl vigasztaló, éves szintre vetítve 50 ezres volument mutat, ami aztán márciusra némi emelkedést mutatott, de bizalomra ez sem adhat okot. A hitelpiac is hasonló zuhanásokról számolhat be, mert míg korábban 60-90 milliárd forint volt a hitelfolyósítási volumen, úgy ez tavaly 20 milliárdra esett vissza, az idei első két hónap pedig éves szinten már csak 11-12 milliárdot vetít előre.
A fenti számokra tekintve tehát nem kérdéses, hogy a kormányzati segítség nemcsak a szektort mentheti meg, de jelentős bevételeket is hozhat az államkasszának, például illetékek és ÁFA formájában is, hogy a munkahelyteremtéssel járó közvetett adóbevételeket ne is említsük, állítja közleményében a DH.
Az állam nyilván többféle eszközzel javíthatja a kialakult helyzetet, de a kockázati tényezők és a kiadási lehetőségeik rendkívül beszűkítik a mozgásteret. Egy példával élve; a legnagyobb élénkülést természetesen a szocpol újbóli bevezetése jelentené, ám ismerve az államkassza állapotát, ennek esélye erősen utópisztikus.
Egy másik – szintén népszerű – lépés lehetne az államilag kamattámogatott forint alapú hitel bevezetése. A probléma azonban megegyezik a Szocpollal, erre sem lenne elég keret a kasszában. (A moratórium megszűnése kapcsán felmerült ennek lehetősége, de csak a bajba jutott adósoktól "reális piaci áron" történő lakásvásárlása kapcsán.)
Felmerül egy harmadik, a szektor által szintén támogatott javaslat: az ÁFA csökkentés, vagy eltörlés az újépítésű ingatlanok esetén. Szakértői vélemények és számítások szerint ez a lépés valóban indokolható lehet, hiszen az építőipar élénkítése nagyobb bevételt eredményezne, mint a kiesett forgalmi adó mértéke. Egy dolgot azonban nem vesznek számításba a javaslat támogatói, hogy önmagában nem lehet az újépítésű piacot élénkíteni anélkül, hogy a használtlakás piac helyzetét rendeznék, ugyanis a kettő egymás versenytársa az ingatlanpiacon.
A fentiekben taglalt javaslatok egyike sem nyújt maradéktalan megoldást a problémára. A Duna House szakmai véleménye szerint egyetlen jelentős piacélénkítő hatású, mindamellett a kormány részéről teljesen költségmentes lépés volna, mégpedig az euró alapú hitelezés helyreállítása. Nem tűnik véletlennek, hogy a kormány ezen gondolkodik.
A Duna House közleménye szerint a jelenlegi forinthitel havi törlesztőrészletéhez képest 20 százalékkal lenne kisebb az euróhitel törlesztő részlete, a kockázat pedig kisebb, mint a piacélénkítésből származó előnyök.
A DH által vett példa szerint a 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, és 9 százalékos kamatú forinthitel havi törlesztőrészlete 89973 forint. Ugyanez a hitel 6 százalékos kamatozással, euróalapon 71643 forint havi törlesztő részletet ad ki. A különbség havonta 18330 forint. Ha az euró 20 százalékot erősödik, akkor lesz annyi a törlesztő részlet, mint jelenleg a forinthitelé.
A közlemény vizsgálta azt is, hogy az új lakások áfájának a csökkentése vagy eltörlése miképpen hatna a piacra. A teljes eltörlés 20 százalékkal csökkentené az új lakások árait, de a fővárosban a használt lakások ára fele az újaknak, így még mindig túl drága maradna az új lakás.
Az ingatlanosok korábbi tapasztalata az volt, hogy az új lakást vásárlók egy tekintélyes hányada a korábbi használt lakás eladási árát forgatja be az új lakásba, míg a szerényebb jövedelműek használt lakást vásárolnak. A mai forintkamatok mellett viszont ez a lépcsőzetes lakásvásárlás nem indul be. Pedig ez hozná magával a használt lakások áremelkedését is - mutat rá a DH.
mfor.hu
