Update:
A megszületett ítéletről is olvashat, csak kattintson ide!
Újabb állomásához érkezik szerdán a Kásler házaspár és az OTP között zajló devizahiteles per. Az Európai Bíróság várhatóan arról dönt ugyanis, hogy a magyar igazságszolgáltatás vizsgálhatja-e a szerződések tisztességes vagy éppen tisztességtelen feltételeit. Ezzel lényegében kiegészítheti a Kúria decemberi jogegységi határoztatát, amelynek segítségével összeállhat a devizahiteles-mentőcsomag. Ennek apropóján összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb eseményeit az üggyel kapcsolatban.
Jogegységi határozat
A Kúria decemberben fogalmazta meg jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatban hét elvi kérdésben. Ezek alapján többek között megállapították, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. A döntés, amely csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között született meg, kitért többek között a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségére és a szerződésmódosítások kérdésére. A Kúria csupán azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozott, amelyek az egyes ügyek vizsgálata nélkül megválaszolhatók, "előkérdését" jelentik a konkrét perek eldöntésének.
A jogegységi döntés célja az volt, hogy a konkrét ügyeket tárgyaló bírák számára segítséget nyújtson elsősorban az érvénytelenség kérdéskörében, továbbá bizonyos mértékig annak jogkövetkezményeire nézve. A Kúria ugyanakkor az árfolyamrés és a kamatemelések ügyében kikérte még az Európai Bíróság véleményét.
Az Európai Bíróságra várva
A Kúria elnöke az idén januárban jelentette be, hogy a legfelsőbb magyar bírói fórum addig nem hoz döntést a devizahitelesek ügyében, amíg az Európa Bíróság nem foglal állást a tisztességtelenség kérdéskörében. Tette ezt annak ellenére, hogy még a kormányzópárt is a döntés mielőbbi meghozatala mellett foglalt állást. A Fidesz arra kérte a Kúriát, hogy tegyen pontot a devizahitelezés még nyitott kérdéseire, mert a fórum a magyar joganyag alapján is dönthet az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében.
A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot meghatározó feltétel a szerződés elsődleges tárgya vagy a szolgáltatás minőség/ár aránya alá tartozik-e. Adott esetben azt szerette volna a Kúria tudni, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jellege az irányelv alapján nem vizsgálható. A magyar bíróság azt is meg szerette volna tudni, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Az Európai Unió főtanácsosa esélyt adott a hiteleseknekA szerdai döntéssel kapcsolatban fontos előzmény, hogy N. Wahl EU főtanácsnok februárban már közzé tett egy indítványt, amelyben a devizaadósok számára nyitott egy lehetőséget. Ebbe a perek kapcsán kapaszkodni lehet majd. A főtanácsnok szerint a Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelenségét, és lesz mozgástere belenyúlni a szerződésekbe. Az esetek kapcsán kulcskérdés lesz, hogy bár az ügyfelek aláírták, hogy megértették a szerződési feltételeket, a magyar bíróság szerint ez valóban megtörtént-e.
A főtanácsnok javaslata szerint azok a szerződési feltételek, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írják elő, nem feltétlenül mentesülnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó értékelés alól. Noha az ilyen feltételek előzetesen a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződés elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők, a nemzeti bíróság feladata annak meghatározása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. A tanácsnok állásfoglalása bár fontos, a Bíróságra nézve semmilyen kötelezettséget nem ró, elfogadhatja, vagy akár figyelmen kívül is hagyhatja azt.
Hétfőn is döntött már a Bíróság
Az Európai Bíróság hétfőn határozatot hozott egy másik - a Sebestyén kontra Raiffeisen - eljárásban. Ez alapján a magyar törvényszéknek kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az a szerződéses kikötés, amely a kölcsönügyletben szerepel. Az uniós testület rámutatott: a feltételt önmagában még nem teszi tisztességessé, ha a fogyasztónak az aláírás előtt általános tájékoztatást adtak róla.
mfor.hu
