Az EKB csütörtöki ülésén nem változtatott 0,25 százalékos irányadó kamatán. Mario Draghi sajtótájékoztatóján ennek megfelelően szinte változatlanul ugyanazt az érvelést használta a döntés megindokolására, mint februárban.
Az EKB elnöke elmondta, hogy megvitatták az alapkamat csökkentésének lehetőségét és más monetáris politikai lépéseket is. Nem egyhangú döntést hoztak, de a többség egyetértett abban, hogy még nem megfelelőek a körülmények az újabb kamatcsökkentéshez.
Draghi elmondta, hogy az EKB inflációs várakozása közép- és hosszú távon változatlan, mert alacsonyak a lefele és a felfele ható kockázatok is. Ez összhangban áll az EKB céljával, miszerint a 2 százalékos szint alatt, de annak közelében marad az infláció.
Az EKB 2014-re 1 százalékos, 2015-re 1,3 százalékos, 2016-ra 1,5 százalékos inflációt vár az eurózónában. Ugyanezekben az években a központi bank szerint 1,2 százalékos, 1,5 százalékos, majd 1,8 százalékos gazdasági növekedés lesz.
Mario Draghi szerint az EKB által várt növekedési ütemet nagy valószínűséggel tartani tudják a tagországok, de az EKB több potenciális veszélyforrást is figyelemmel kísér. Az EKB szerint visszafoghatja a növekedést a pénzügyi piacok destabilizálódása, geopolitikai kockázatok, az eurózónás országok belföldi keresletének csökkenése, valamint a strukturális reformok elmaradása.
Az EKB munkatársai szerint az eurózóna államainak költségvetési deficitje 2013-ban átlagosan 3,2 százalék volt, de 2014-ben már csak 2,7 százalék lesz. A GDP-arányos államadóssági szint 2014-ben 93,5 százalék lesz, de Mario Draghi szerint utána csökkenni fog, ha a tagállamok kitartanak a fiskális szigor mellett.
Mario Draghi újságírói kérdésre elmondta, hogy az EKB foglalkozott az euró árfolyamával, és annak az inflációra gyakorolt hatásával is. 2012 óta az euró nagyjából 8 százalékkal erősödött a dollárral szemben, ez 0,4-05 százalékkal fogta vissza az inflációt. Bár az árfolyamváltozás az inflációt csökkentette, az EKB-nak továbbra sincs az euró árfolyamára vonatkozó célszáma, mert az árfolyam stabilitás nem tartozik a bank hatáskörébe.
Sajtótájékoztatóján Mario Draghi kiemelte, hogy rendezni kell az európai bankok mérlegszámláinak helyzetét, különös tekintettel a nem teljesítő hitelekre. Ez előfeltétele annak, hogy a magánszektorból újra befektetések érkezzenek a pénzügyi szektorba.
MTI
