Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jelenleg két kulcsos társasági adórendszert három kulcsossá kívánnák tenni egy új, 30 százalékos kulcs bevezetésével, melyet az energetikai- és közműcégeknek kellene fizetni. A hír hatására a Mol részvények árfolyama zuhanni kezdett, majd Balog Ádám, az adóügyekért felelős államtitkár pontosított. A 30 százalékos kulcs a jelenegi 19 százalékos kulcs és a 8 helyett 11 százalékra emelt Robin Hood-adóból tevődne össze. Ez egyébként kedvezőbb, mint a Széll Kálmán Tervben foglalt elképzelés, hiszen aszerint a kormány a 8 százalékot megduplázta volna.
A Robin Hood-adót tehát a kormány a korábbi igéretéhez hűen látszólag tényleg kivezeti, ám helyette az ebből fakadó veszteségek kárpótlásaként új adókulcsot határoz meg az érintett cégek számára, így biztosítva azt, hogy a költségvetés ne szenvedje meg az adó eltörlését. Ugyanakkor az érintett cégek körét is kibővítik, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat szerint a víz-, és csatornaszolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatókat is megsarcolja a kormány. Az adózói kör meghatározása azért nem ennyire egyszerű kérdés, hiszen ki kell dolgozni azt a kormánynak, hogy mi lesz az önkormányzati tulajdonban lévő cégekkel. Az önkormányzatok költségvetésének eddigi megnyirbálása már így is nagy mértékben megnehezítette a jövőjüket, az új adó pedig csak újabb problémákat okozhatna.
Mennyi? 30!
A törvényjavaslat pénteki benyújtásáig még azt is nehéz volt értelmezni, hogy a 30 százalékot hogy érti a kabinet, hiszen arról nem szólt a fáma, hogy mi lesz 2013-tól azokkal, akiknek az adózás előtti eredménye nem haladja meg az 500 millió forintot. Márpedig regionális hulladékgazdálkodó cégek körében nem nehéz ilyet találni.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a szektor különadója a jelenlegi 8 százalékos kulcs 11 százalékra emelkedne az államtitkár bejelentésével összhangban. Tehát feltehetően a 10, illetve 19 százalékos társasági adókulcs mellé kerülne a 11 százalékos új adó. Így a Matolcsy által említett három helyett négy társasági adókulcs működne hazánkban.
Akár kétszer annyi adófizetési kötelezettség
A legfrissebb elérhető beszámolók adatai alapján, melyek egyelőre még csak 2010-re vonatkozó adatok, megnéztük, hogy milyen változást eredményezne az újonnan adózói körbe lépő cégek esetében az új adókulcs. Kalkulációnk során azzal a feltevéssel éltünk, hogy minden cégre kivetik a 11 százalékos "pluszadót", ennek megfelelően az 500 millió forintos adózás előtti eredmény alatti cégeknél 21, az efelettit realizálóknál pedig 30 százalékossá válik a társasági adó kulcsa.
Az alábbi táblázatunkban összefoglaltuk az adóváltozás hatását néhány érintett cég esetében. A pirossal kiemeltek adózás előtti eredménye nem éri el az 500 millió forintot, tehát esetükben a 10+11 százalékos kulccsal számoltunk, a többi vállalatra az ennél magasabb adófizetés előtti eredmény miatt a 19+11 százalékos kulcs vonatkozik. Látható, hogy a realizált eredménytől függetlenül jelentős mértékű változást kell lenyelniük a cégeknek, hiszen például a hulladékgazdálkodás területén működő Saubermacher adófizetési kötelezettsége gyakorlatilag megduplázódna, de például a Kapos-Víz adójának nagysága is 50 százalékot emelkedhet. Ennek köszönhetően egyébként jelentős pluszt remélhet a kormány, hiszen ha megnézzük a 2010-ben fizetett és az új adókulccsal számolt adó nagyságának különbözetét, kiderül, hogy csak az általunk vizsgált 7 cégtől 721 millió forintos bevételtöbblete származik a költségvetésnek. A 2010-es befolyt adónál közel 223 millióval magasabb.
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy a hulladékgazdálkodás ágazatában három nagy vállalat van, mely az ország nagy részét lefedi, ám ezek regionális szinten több kisebb vállalatot működtetnek. Ilyen például az AVE Magyarország Zrt.-hez tartozó AKSD és az AVE Miskolc. A nagyvállalatok adataival azonban nem tudtunk előzetes kalkulációt végezni, hiszen ebben az esetben a cégnek az előző évek elhatárolt vesztesége miatt nem volt adófizetési kötelezettsége, a piacon megtalálható másik nagy cégnek, az ASA Magyarországnak pedig 2010-ben negatív adóalapja volt.
Ebből kifolyólag kérdés még az is, hogy ilyen esetekben a kisebb, regionális szinten működő vállalatok eredményét fogják-e számításba venni az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, tehát őket terheli-e az új adó, vagy pedig a nagyvállalatot.
Székely Sarolta
mfor.hu
