Vasárnap délután közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a "kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása." Mint írták, a kabinet három lépésben vezeti ki a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját. Ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel. Harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról. Vasárnap ez utóbbi kapcsán derült ki a legfontosabb részlet.
Az NGM ugyan a közleményében igyekezett az átváltási arányról kevesebbet írni, és azt kidomborítani, hogy a lépés milyen jelentőséggel bír. A közleményben mindazonáltal szerepel, hogy a számítások alapját a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni.
Milyen átváltási árfolyamot jelent ez a gyakorlatban?
Az mfor.hu az MNB hivatalos devizaárfolyamait vette alapul, amely szerint november 7-én a svájci frank esetében a középárfolyam 256,6 volt, míg a jogegységi határozat óta eltelt 4,5 hónap átlaga 256,47 forintot ad ki. (Tehát jelenleg gyakorlatilag megegyezik a két érték, de hogy az átváltás napján mennyi lesz az átlagérték, az még a jövő "zenéje".) Ugyanezen számítás szerint az euró esetén a pénteki középárfolyam 308,97 forint volt, míg az elmúlt hónapok számtani átlaga 310,62 forintot eredményezett. Itt tehát már érzékelhető a differencia a két érték között. Érdemes ezeket az értékeket összevetni azzal, hogy a svájci frankban felvett hitelek többségét 160-165 körüli szinteken vette fel a lakosság. Mindez azt jelenti, hogy a forintosítással várhatóan tetemes árfolyamveszteséget fognak a hiteladósok realizálni. Más kérdés, hogy a forintosítás nem kötelező, ugyanakkor az árfolyamkockázat kapcsán a kormány innentől fogva vélhetőleg "elengedi a devizahitelesek kezét", ha nem váltják át a hitelüket, akkor a felelősség már az övék lesz.
A döntést kommentálva Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem biztos, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását. Az MTI-nek azt mondta, véleménye szerint így továbbra is fennmaradhat a devizahitel a magyar gazdaságban, és a bankok portfóliója sem fog kellőképpen tisztulni.
A kormányzat döntése annak fényében kifejezetten érdekes, hogy korábban a kormányzati kommunikáció ennél kedvezőbb átváltási aránnyal kecsegtette a lakosságot. (Varga Mihály még egy héttel ezelőtt is azt nyilatkozta, hogy igyekeznek majd olyan javaslattal előállni, amely kedvező lesz a devizahitelesek számára.) Korábban a kormány nyilatkozataira reagálva a bankok még azt is felvetették, hogy abban tudnának partnerek lenni, ha az árfolyamveszteséget a három érintett fél (adósok, bankok, állam) közösen vállalná, és tárgyalások eredményeként megegyezés születne az árfolyamveszteség megosztásáról. (Igaz, akkor a bankok még nem szembesültek azzal, hogy az elszámoltatási törvény nagyságrendileg 900-1000 milliárd forint terhet helyez rájuk. (Így valószínűsíthetően amellett, hogy a kedvezményes árfolyamra valami jogalapot kellett volna találni, a bankok teherbíró képessége is szerepet játszhatott a döntésben.)
Eurót ad a bankoknak az MNB
Ez utóbbira utalhat, hogy a gazdasági tárca közleménye szerint miután a devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte, a bankok érdekképviseleti szerve és az NGM is megállapodást írt alá a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. (A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.)
Ahogy arról vasárnap az mfor.hu is beszámolt, a forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget az MNB teljes egészében biztosítja. Az egyedi szerződések és az MNB és a Bankszövetség közötti megállapodás értelmében az MNB az első devizanyújtó tenderét 2014. november 10-én 10 órakor tartja. A jegybank az egyedi megállapodást kötött hitelintézeteknek az előre egyeztetett mértékben, euróban rendelkezésre bocsátja a forintra konvertálásából adódó fedezeti igény kielégítéséhez szükséges devizát.
Varga Mihály szerint elkerülhetetlen a forintosítás
A devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, azt követően, hogy megszületett a megállapodás a bankszövetséggel a forintosításról. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, banki hitelezésre van szükség, ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól - jegyezte meg.
Hozzátette, az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok ezt a szerepüket nem töltötték be, és nem hitelezték a magyar vállalkozásokat. A kormány szerint a devizahitelek kikerülésével a banki mérlegekből meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.
Erre rímelt az NGM közleménye is, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitel aktivitása mellett tudott, több mint 3 százalékos növekedést produkálni. A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani.
Varga Mihály felidézte, hogy a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek, és annak érdekében, hogy ezt az előnyt ne veszélyeztesse a devizaárfolyam esetleg kedvezőtlen jövőbeni alakulása, szükség van a forintosításra.
mfor.hu
