Összesen 1800 milliárd forintnyi - forint és deviza - betéttel rendelkezett január végén a kormány a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláján, ami 4 havi csúcsot jelent. Utoljára tavaly szeptember végén volt ennél magasabb a betétállomány. A növekedés egyértelműen a megugró forintbetétnek köszönhető, hiszen az decemberhez képest 90 százalékkal emelkedett, miközben a devizabetét havi összevetésben kvázi stagnált.
Devizabetét: 23 százalékos növekedés egy év alatt
A január végi hivatalos jegybanki árfolyammal számolva a devizabetét nagysága 3,27 milliárd euró volt, míg december végén 3,21. A mindössze 60 millió eurós növekedés egyértelműen a PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) januári sikerének köszönhető, amely lehetővé tette az eredetileg februárban esedékes 600 millió eurónyi IMF-törlesztőrészlet szűk 3 héttel korábbi rendezését. A PEMÁK-ból az államadósság kezelő legfrissebb statisztikái szerint 393,6 milliárd forintnyi, vagyis 1,3 milliárd eurónyi kelt el eddig, ebből 1,04 milliárd esett januárra. Vagyis elvileg, ha a kormány az IMF-részlet törlesztése után fennmaradó teljes PEMÁK állományt betette volna a jegybankba, akkor 60 millió helyett 440 millió euróval kellett volna nőnie a devizabetétnek.
Ennek ellenére a január végi devizabetét-állomány augusztus vége óta nem volt ilyen magas és az egy évvel ezelőttihez képest mind euróban, mind forintban 23-23 százalékkal nőtt. (Tavaly január végén 293,7, míg idén 292,4 volt a hivatalos euróárfolyam.)
Forintbetét: duplázás decemberhez képest
A devizabetétekkel szemben a forintállomány 2012 januárhoz képest stagnált, mindössze két százalékkal nőtt, ugyanakkor decemberhez képest a növekedés 90 százalékos. Bár a tavalyi hasonló időszakban is jelentős, 39 százalékos emelkedést lehetett megfigyelni hó per hó alapon, idén azonban alapvetően más okokra vezethető vissza a bővülés. Míg tavaly a költségvetés januárban pénzforgalmi kimutatás szerint jelentős pluszban zárt, addig idén szignifikáns lett a mínusz.
Ugyanakkor a magyar állampapírok iránt januárban is hatalmas volt a kereslet és az ÁKK az aukción tervezett 549 milliárdos értékesítéssel szemben 656 milliárd forint értékben adott el diszkont kincstárjegyeket és állampapírokat.
A Magyar Nemzeti Bankban így összesen 1800 milliárd forintnyi tartaléka van az államnak, amire most februárban nagy szüksége is lehet, hiszen a folyó kiadásokon túl (tavaly az év legnagyobb mínusza volt a költségvetésben a második hónapban) a lejáró állampapírok után összesen 1000 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége is van. Illetve részben már csak volt, hiszen február 6-án kellett visszafizetnünk egy 2003-ban kibocsátott, 4,5 százalék kamatot fizető, 10 éves, egymilliárd eurós kötvényt.
Ismét "behordták" a bankok a pénzt az MNB-be
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatok alapján összeállított statisztikai mérlege szerint egyébként a kereskedelmi bankoknál található kéthetes kötvények állománya október után ismét 4000 milliárd forint felé emelkedett, ami havi összevetésben 16, évesen pedig 14 százalékos bővülést jelent. Ezzel szemben a hitelintézetek egynapos betétállománya a december végi 1000 milliárdról 479-re csökkent. Az MNB szerint a havi átlagos állományok alapján a bankrendszer forintlikviditása nőtt.
Az MNB kimutatása szerint a forgalomban lévő készpénzállomány 63 milliárddal csökkent januárban, ami az év végi vásárlások "kifutása" után természetes.
Elolvadt az MNB saját tőkéje és a tartaléka
Szintén nem meglepő, hogy a magas devizatartalékon elérhető minimális hozamok és a forrásoldalon a folyamatosan csökkenő, de még mindig szignifikánsan magasabb kamatok miatt az MNB folyamatosan veszteséget termel a kamateredmény soron. Ez pedig immár hónapok óta erodálja az MNB saját tőkéjét, ami január végén mindössze 2,9 milliárd volt. Mivel a saját tőke és tartalékok szintje nagy valószínűség szerint jelentős mínuszba fog idén csúszni (akár 200 milliárdos is lehet az éves veszteségek nagysága, lásd Hiperinfláció, zuhanó forint, hatalmas idei MNB-veszteség), így a központi költségvetést jövőre jelentős tétel fogja terhelni. Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék pénteken bemutatott elemzésében részletesen foglalkozik ezzel a témával foglalkozott. (lásd: ÁSZ: újra kellene gondolni az államadósság számítási módját)
szp
mfor.hu
