"Lehetséges, hogy Görögország végül kilép az euróövezetből, bár ez nem az, amit az Európai Központi Bank vagy más uniós intézmények szeretnének" - idézi a Reuters az EKB igazgatósági tagja, Benoit Coeure.
A Les Echos francia pénzügyi lapnak úgy fogalmazott:
"Sajnos nem zárható ki többé a görögök kilépése az eurózónából, legalábbis elméleti szinten".
Hozzátette, ha a görögök a vasárnapi népszavazáson "igen"-t mondanak a mentőcsomagra, akkor nincs kétség afelől, hogy az eurózóna intézményei megtalálják a módját annak, hogy a Görögország meg tudjon felelni a kötelezettségeinek. Amennyiben viszont a "nem" lesz többségben, akkor "nagyon nehéz lenne tovább folytatni a párbeszédet".
Miközben egyébként a görög kormányfő úgy véli, a népszavazás esetleges "nem" eredményével megerősítheti tárgyalási pozícióját, addig az eurózóna pénzügyminiszterei egyértelműen döntöttek azt illetően, hogy a legutolsó, görögöknek tett javaslatukkal már elmentek addig a határig, ami még elfogadható.
Az EKB igazgatósági tagja egyben figyelmeztetést is intézett a görög nép felé:
"amennyiben Görögország elhagyja az eurózónát, az azzal járó megszorítások sokkal rosszabbak lennének. Ráadásul nem részesülhetnének az euróövezet szolidaritásában, amely időt adott az országnak a szükséges kiigazítások végrehajtásához."
Vagyis jönnének a bezárt bankok, a szupermarketek előtt hömpölgyő tömegek, és minden elsöprő bizonytalanság lenne úrrá a mély válságba zuhanó országon. Mindennek ellenére Coeure szerint a piaci reakció "viszonylag enyhe" lenne.
Az EKB ugyanakkor továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását és minden rendelkezésre álló eszközt, vagy akár újakat is bevet, ha a helyzet megkívánja.
mfor.hu
