Bár még nem is volt annyira régen a 2 százalékos gazdasági visszaesés, az 5 százalék feletti infláció, és a 3 százaléknál is nagyobb költségvetési deficit, az aktuális számok szinte már-már gyökeres fordulatról árulkodnak helyenként. Persze, annyira forrón nem eszik ezt a kását sem, örömtáncot sem kell még lejteni, ám bizakodni lehet.
Miközben év elején még több gazdasági elemző cég és szervezet folytatódó recessziót várt, a kormány részéről a már jól megszokott végtelenül optimista kilátásokat ismerhettük meg - legalábbis a többiekéhez képest mindenképpen az volt.
A túlzott optimizmus azonban nemcsak finomodott, de sokat változott az is, hogyan látják a különböző szervezetek és persze a kormány a jövőt. A költségvetést például még 0,5 százalékos csökkenéssel fogadták el a háztartások fogyasztása esetében, a legutóbbi hivatalos prognózis szerint (áprilisi konvergencia program) viszont már egy nagyon szerény, 0,1 százalékos bővülést várnak Orbánék. Ezen a területen viszont a legnagyobb korrekciót a Kopint-Tárki hajtotta végre, mely tavaly év végén még 0,8 százalékos további visszaeséssel kalkulált, az idei második negyedéves prognózisukban azonban már 0,4 százalékos növekedést várnak. Ezzel egyébként a legoptimistábbakká is váltak, hiszen rajtuk kívül egyedül még a Századvég hisz ekkora növekedésben a háztartások fogyasztását illetően.
Az esetenként akár jelentősebb korrekcióban sok meglepetés nincsen, hiszen a kormányzat rezsicsökkentése révén több tízéves mélypontjára zuhant idén az infláció, így pedig a reálbérek ismét növekedni tudtak. Sőt, ősszel újabb kör következik a rezsicsökkentésben. A legutóbbi statisztikák alapján nemzetgazdasági szinten 2,5, a versenyszférában pedig 3,3 százalékkal érnek többet a fizetések, mint egy évvel korábban. Ez pedig erősen segíti a prognózis teljesülését.
Ennél azonban talán lényegesebb kérdés a költségvetési hiány és a GDP-várakozás. Előbbit nem is érezzük szükségesnek hosszan ecsetelni, hiszen azzal, hogy kikerültünk tavasszal a túlzott deficit-eljárás alól, az idei és a jövő évre is biztosítottnak látszik a 3 százalék alatti mutató. A hazai elemzőcégek közül egyedül a GKI az, amelyik semmiféle idei költségvetési mozgásteret nem lát a kormány számára. A tavalyi év végéhez hasonlóan az idei legfrissebb prognózisukban is 3 százalékos deficitet tüntettek fel 2013-ra.
A bruttó hazai termék (GDP) azonban már jóval összetettebb kérdés, bár a várakozások kétség nélkül kedvezően alakulnak, hiszen míg tavaly év végén még inkább stagnálás közeli GDP-előrejelezés volt a "konszenzus", idén a második negyedév végére gyakorlatilag közelebb vagyunk a 0,5 százalékos növekedéshez. Bár nemcsak ez, de még az egyszázalékos növekedés sem növekedés egyes nézetek szerint, a "holtpontról" történő elmozdulás idén úgy tűnik, megvalósul.
A pozitív korrekicóhoz egyébként nemcsak az járult hozzá, hogy negyedéves viszonylatban az első negyedév már 0,7 százalékos növekedést hozott, de a visszamenőleges KSH-korrigálások is a matek csodájának köszönhetően 0,5 százalékos előnyt adnak a statisztikának. Emellett természetesen egyéb folyamatok is megerősítik az enyhe növekedési prognózisokat, egyik pont a fentebb már említett fogyasztás. De bízhatunk még abban is, hogy mivel a tavalyi utolsó negyedév látványos beszakadást hozott többek között a Mercedes-gyár beindulása ellenére vergődő magyar iparnak köszönhetően, idén látványos elrugaszkodást hozhat az utolsó három hónap. Ugyanakkor az építőipar is éledezik végre, többször utaltunk már egy közelgő fordulatra, sőt, ha az idei év a mezőgazdaság szempontjából "csak" átlagos lesz, már az is sokat dob az adatokon.
Mindezek ellenére a kormány a tavaly év végi 0,9 százalékos várakozását áprilisra 0,7 százalékra mérsékelte, ám ez sokkal inkább köszönhető óvatoskodásnak, mint esetleges intő jelek jelenlétének. Ezt bizonyítja az is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mellett Orbán Viktor is a prognosztizáltnál nagyobb növekedésben bízik. Sőt, a kormányfő pont a negyedik negyedévre vár látványos megugrást, aminek elmaradásán igencsak meglepődne.
Székely Sarolta
mfor.hu
