A svájci önkormányzatok sem kaptak ilyen jó feltételekkel hitelt
Június végén mintegy ezermilliárd forintot tett ki az önkormányzatok kötelezettségállománya a bankrendszerrel szemben, ezen belül 550 milliárd forintot képviseltek a kötvények, 450 milliárdot pedig a hitelek - olvasható az MNB Szemle szerdán bemutatott számában Homolya Dániel és Aczél Ákos tanulmányában.
A jegybank szakemberei azt is kimutatták, hogy az önkormányzati hitelállomány 2007-2008-ban két év alatt szinte megduplázódott, 2008 vége óta viszont nem növekedett jelentősen. A bankok részéről erős koncentrálódás figyelhető meg, az önkormányzati hitelezésben legaktívabb hét magyarországi pénzintézet részesedése 97 százalékos.
"A teljes önkormányzati kitettség 60 százaléka devizaalapú, ezen belül 80 százalék a svájci frank alapú kitettség aránya" - mondta az MNB szerdai sajtóbeszélgetésén Aczél Ákos, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: a kibocsátáskor az önkormányzatoknak nagyon kedvező feltételeket sikerült elérni, az akkori svájci LIBOR felett 0-150 bázispontos kamatot alkudtak ki, holott még a svájci önkormányzatok sem kaptak ilyen kedvező feltételekkel frankhitelt.
A fenti kedvező feltételek ösztönözték az önkormányzatokat a hitelfelvételre, emellett az EU-források önerőigénye és a szabályozói bizonytalanságból fakadó óvatossági megfontolások erősítették a hitelfelvételi kedvet. A kötvénykibocsátások és hitelfelvételek után az így kapott forrásokat az önkormányzatok nagyrészt forintbetétekben helyezték el, ezért évekig nem romlott jelentősen a szektor nettó pozíciója a bankrendszerrel szemben.
2010 óta viszont az önkormányzatok elkezdték kivonni betéteiket a bankokból, részben emiatt 444 milliárddal romlott a pozíciójuk a bankrendszerrel szemben. A növekedésben az is közrejátszott, hogy 2010 januárja óta 62 milliárdról 116 milliárdra nőtt az önkormányzatok folyószámlahitel-állománya, az árfolyamváltozások miatt pedig 110 milliárddal nőtt az állomány.
Most jön csak a feketeleves
"Az önkormányzati adósságon belül a nem teljesítő állomány 2,1 százalékot tesz ki átlagosan, erre a bankrendszer 2010-ben megkezdte az értékvesztés-képzést. A most beinduló tőketörlesztés azonban növelheti ezt az arányt a jövőben" - emelte ki Aczél Ákos. Hozzátette: 2011. közepéig a teljes állomány mintegy egy százaléka került átstrukturálásra, a bankok várakozásai szerint ez az arány az év végére elérheti a tíz százalékot.
A tőketörlesztés mostanában kezdődik: az idei év közepéig az önkormányzati hitelek egyharmada esetében kezdődött meg, 2011 végére ez az arány 50 százalékra, 2013 végére pedig 90 százalékra növekedhet - áll a tanulmányban. Ez pedig további jelentős törlesztési terheket ró majd az önkormányzatokra.
Az MNB szakemberei szerint elsősorban a megyei önkormányzatok és a községek adóssága van kifeszítve, mivel ezekben a szegmensekben a legmagasabb a 70 százalékos alapvető kiadás/ bevétel arányt meghaladók aránya. "A megyei önkormányzatok esetében pozitív lehet a kormányfő október eleji bejelentése, mely szerint az állam 180 milliárdos adósságot vállal át azzal együtt, hogy feladatokat von el" - emelte ki Aczél Ákos.
A tanulmány szerint egyébként a teljes kötelezettségállomány mintegy 30 százalékát városok vették fel, 25 százalék a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok aránya, illetve 23 százalék jut a fővárosra és a kerületekre. A nagyközségek és a községek a tartozások 10, míg a megyei önkormányzatok 12 százalékát halmozták fel.
Beke Károly
mfor.hu
