Nem szavazta meg a szlovák parlament az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését, így továbbra sincs szlovák "igen" az Európai Tanács július 21-i határozatára; a szlovák kormány elbukott a bizalmi szavazáson.
A 124 jelen lévő képviselőből csak 55 szavazott az euróvédőgátra, tehát ennyien szavaztak bizalmat a kormánynak. Kilencen a javaslat ellen szavaztak, senki sem tartózkodott, 60 képviselő pedig nem szavazott. Mint arról a magyar nyelvű szlovákiai Új szó honlapján beszámol, Richard Sulík, a mentőcsomagot ellenző Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke a szavazás után azonnal sajtóértekezletet kezdett. "Több mint 300 milliárd eurót mentettek meg az európai adófizetőknek, amely összeget egyébként magántulajdonú bankok javára fordítottak volna" - mondta a németre és angolra is tolmácsolt sajtótájékoztatón. Hangsúlyozza, a bankok megsegítésére nem kaptak megbízatást, csak a szlovák polgárok érdekeinek védelmére. A politikus szerint nem igaz, hogy nem ajánlottak más megoldást.
Mindenki más megszavazta
Szlovákián kívül a többi euróövezeti tagállam már ratifikálta az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló, július 21-i európa tanácsi határozatot. Az EFSF létrehozásáról 2010. május 9-én döntöttek az euróövezeti államok vezetői. A szervezet hivatott előteremteni a forrásokat az ír, portugál és a második görög mentőcsomagok euróövezeti részének fedezetéül, összegzi az előzményeket az MTI.
A szervezet - a német állami adósságkezelő közbenjárásával - kötvények és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására jogosult, amellyel a bajba jutott államok megtámogatásához szükséges anyagi forrásokat teremti elő. Ezekre a papírokra az euróövezeti tagállamok - az Európai Központi Bankban vállalt tőkehányadnak megfelelő arányú - garanciavállalásai biztosítanak fedezetet.
Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyről a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetői. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, mintegy 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre. A tovagyűrűző euróövezeti adósságválság hatására azonban korábban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett. Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Az EFSF forrásait - a július 21-i megállapodás értelmében - kivételes esetben elsődleges kötvénypiaci intervencióra fordíthatja. A másodlagos piacon csak abban az esetben avatkozhat be, ha az Európai Központi Bank (EKB) "kivételes pénzpiaci körülményekre" figyelmeztető elemzést ad ki, és a lépést az EFSF tagállamai egyhangúlag jóváhagyják. Az EFSF - az országoknak nyújtott mentőcsomagokon kívül - készenléti hitelt nyújthat euróövezeti tagállamoknak, illetve meglévő mentőprogram hiányában is közvetlenül juttathatja forráshoz azon kormányokat, amelyek bankrendszerük feltőkésítésére törekszenek.
Ami a nemzetközi piacok reakcióját illeti nem volt pánik, a zárás előtti 1,368 körüli szintről az euró/dollár keresztárfolyam 1,364-ig csúszott vissza.
MTI/mfor.hu
