A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezett felsővezetők szóbeli tájékoztatása szerint az úgynevezett korrupciós együttható 10 százalék, azaz a megszerzett üzlet értékének tíz százaléka kerül valakinek a zsebébe - mondta Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője. (A felmérésben az 50 főnél többet foglalkoztató, 250 millió - 10 milliárd forint feletti árbevételű cégek vettek részt.)
Etikai forródrótot a válaszadók 11 százaléka alkalmaz, míg Nyugat-Európában ez az arány megközelíti a 90 százalékot - közölte Pintér Zoltán az Ernst&Young szakértője, hozzátéve, hogy az etikai kódexszel rendelkező cégeknek is csak a harmada rendelkezik etikai forródróttal. (Az etikai kódex a vállalat etikus, azaz üzletileg átlátható, kiszámítható és szabályszerű működését tartalmazó gyűjtemény, az etikai forródrót pedig egy olyan eszköz, amelyen a korrupciót észlelő, tapasztaló anonim bejelentő azonnali közlése eljut a cég illetékeséhez.)
Egy etikai kódex a vállalkozások működését kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti, ezáltal csökkenthető a korrupciós kockázat - magyarázták az Ernst&Young szakértői.
A kutatás kimutatta, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36 százalékban bejelentés alapján tárták fel, ugyanakkor a feltárt etikai vétségek 33 százalékában semmilyen intézkedés, retorzió nem történt.
Az Ernst&Young szakértői meglepőnek nevezték, hogy a válaszadók 43 százaléka szerint vállalatuknál nem volt etikai vétség.
A felmérésből levonható egyik legfontosabb következtetés, hogy a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága, jelentős korrupciós kockázatot jelent. A válaszadók csaknem fele úgy vélte, hogy a jogszabályi környezet sok kiskaput hagy, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget.
Arra a kérdésre hogy a korrupciós ügyek hány százaléka kerül Magyarországon nyilvánosságra, a felmérés készítői 10 százalékot mondtak, azaz a korrupciós ügyek 90 százaléka rejtve marad.
A felmérés kapcsán az Ernst&Young szakértői rögzítették: egy gazdaság versenyképességét, fejlődési lehetőségeit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezte. A magas korrupciós kockázat, a korrupció miatti bizonytalanság aláássa mind a gazdaság versenyképességét, mind a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat és a vállalkozások közintézményekkel való kapcsolatait. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.
A korrupció visszaszorításában jelentős szerepe lehet egy jól megszerkesztett és erős szankciókat tartalmazó pártfinanszírozási törvénynek - jelentette ki Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője.
MTI
