Az elmúlt időszakban tapasztalt változás az MNB függetlenségének megítélésében egyértelmű és szignifikáns - olvasható a piackutató közleményében. A GfK idén májusban, ezer fős mintán végzett kutatásából az derül ki, hogy minden hazai intézménytől, szervezettől való függetlenség tekintetében magasabb a jegybank észlelt függetlensége, mint 2010 júniusában.
A változások hátterében az elmúlt egy év politikai-intézményi változásai állhatnak Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatójának véleménye szerint. A jegybank függetlenségével az átlagosnál nagyobb arányban vannak tisztában a magas jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, valamint a fővárosban élők.
Az igazán jelentős növekedést az MNB függetlenségét illetően a Pénzügyminisztériummal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben érzékelik a válaszadók, míg az Országgyűlés, a kormány és a kormánypártok esetében az elmozdulás mérsékeltebb.
A lakosság egynegyede szerint az MNB-nek a jelenleginél jobban figyelembe kellene vennie a kormány javaslatait, de ugyanennyi az ezt ellenzők aránya is.
A lakosság egyharmada szerint a kormány semmiképpen sem gyakorolhat nyomást az MNB-re. Minden második válaszadó viszont úgy véli, hogy kivételes esetekben a kormány nyomást gyakorolhat, de csak a megkérdezettek ötöde gondolja úgy, hogy, ha a kormány szükségét érzi, bármikor nyomást gyakorolhat az MNB tevékenységére.
A Magyar Nemzeti Bank ismertsége továbbra is magas, ez nem változott a múlt évi felmérés óta. A megkérdezettek 81 százaléka hallotta már az MNB rövidítést, és 91 százalék azok aránya, akik tisztában vannak azzal, hogy az MNB a Magyar Nemzeti Bank rövidítése. Az átlagosnál magasabb az MNB ismertsége a magasabb végzettségű, legalább érettségizett és a magasabb jövedelmű válaszadók körében, illetve a fővárosban és a nagyobb településeken.
A vizsgált imázs elemek közül az elmúlt két évben az átlátható működés, a közérthetőség és a döntéskészség egyértelmű javulást mutat, míg a „köztiszteletben állóság” tekintetében nem tapasztalható változás.
MTI
