1787,4 milliárd forintra nőtt a központi kormány jegybanknál vezetett számláján található összeg március végén. Egy hónap alatt ez 792,3 milliárd forintos, vagyis 80 százalékos növekedés. Ha figyelembe vesszük a március közepi 3 milliárd dolláros (660 milliárd forintos) kötvénykibocsátást, akkor a növekedés egyből érthetővé válik. Az azonban egyáltalán nem világos, hogy a betét devizaszámla része miért esett vissza 213 milliárd forinttal egy hónap alatt, vagyis közel 1,9 milliárd euróról 1,2-re. Ezzel párhuzamosan a forintszámla rész 411,3 milliárd forintról 1417,3 milliárdra nőtt. (Ilyen magas még sohasem volt ez a részösszeg.)
Az adatokból első olvasatra arra lehet következtetni, hogy a korábbi gyakorlattal szöges ellentétben a befolyó devizát a kormányzat átváltotta forintra (ebből csillapodhatott a forintforrás szükséglet, valamint erősödhetett a forint március végén), és ezt helyezte el a jegybankban. Ugyanakkor a jegybank nemzetközi tartalékai a dollárkötvény-kibocsátásnak megfelelően nőttek, ami viszont azt mutatná, hogy nem volt átváltás, és így árfolyamtámogatás. (lásd: Nem nagyon védhették Matolcsyék a forintot)
Reagált a jegybank
Kérdésünkre, az MNB azt válaszolta, hogy a publikált adatok helyesek, az adatok közti konzisztencia nem sérült. "Ahogy az az MNB előzetes statisztikai mérlegéről szóló sajtóközleményben is szerepel, a külföldi követelések állományának emelkedése elsősorban a 3 milliárd dollár értékű államkötvény-kibocsátás hatására következett be."
A jegybank válaszában azt is megjegyezte, hogy a kormányzati forint és deviza forrástételek állomány-alakulásának okairól az adósságkezelő tud felvilágosítást adni. Ennek megfelelően kérdéseinket feltettük az ÁKK-nak, a választ pedig itt olvashatják.
A ma publikált előzetes mérlegszámok alapján egyébként a fentieken túl még három érdekesebb következtetést lehet levonni.
Egyrészt a körülbelül egy éve elindult folyamat (lásd: Soha ennyi forintunk nem volt még - valaminek jönnie kell) tovább tart, és még mindig nő a gazdaságban jelen levő készpénzállomány. Igaz, az éves növekedés üteme már "csak" 19,84 százalék a februári 25,35 után.
Másrészt decemberi szintre csökkent a kéthetes kötvényállomány, a 274 milliárdos visszaesésért 221 milliárd forint értékben a külföldiek a "felelősek". Ez alapján könnyen lehet, hogy a forintkötvény piacáról kivont összegeket csak ideiglenesen parkírozták a jegybankban, és lassan kivonják a magyar gazdaságból.
Harmadrészt pedig márciusban 14,6 milliárd forintot folyósíthattak a kereskedelmi bankok a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretén belül. Így tavaly október eleje óta, vagyis az NHP második szakaszának indulása óta 66,7 milliárdos a növekedés.
mfor.hu
