A kormány továbbra is bizakodó a 3 százalék alatti hiánycél teljesülését illetően, az viszont kijelenthető, hogy az ideinél "fejnehezebb" költségvetésünk évek óta nem volt. Ettől persze az év végére teljesülhet a kitűzött cél, hiszen döntően az év második felében jelentkeznek majd a bevételi oldalon jelentős tételek.
A februári hiányra is van magyarázat
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. február végi hiánya 559,7 milliárd forintra teljesült, mely az éves előirányzat 81,4 százalékát jelenti. 2010‑ben az államháztartás központi alrendszerének február végi deficitje 350,6 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 40,3 százaléka - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölt részletes tájékoztatójában.
Mindez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy a januári adatot még az elmúlt évek egyik legjobbjaként tálalta a minisztérium, a sajtónak kellett rávilágítania arra, hogy a hivatalos kommunikációval szemben évek óta nem volt ilyen magas a hiányunk januárban.
Az NGM tájékoztatása szerint az év első két hónapjának magas hiányát több összetevő okozta, melyek közül kiemelték, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 528,8 milliárdos bevétel, valamint a bankadó 187 és a válságadók 161 milliárdja csak az év későbbi szakaszában jelenik majd meg bevételként. Emellett a létrehozott Stabilitási Alap is csak az év hátralevő részében hozza majd ki a várt 250,3 milliárdos kiadáscsökkentést.
"Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiányát" - szögezi le a tárca. Ha a februári egyenleget (559,7 milliárdos deficit) a fenti tételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 371,8 milliárd forintra, a jelenlegi érték kb. 66 százalékára csökken - teszik hozzá.
A kiadásokkal is elcsúsztunk
A minisztérium fenti mondatai arra utalnának, hogy mindössze a bevételek ütemezése miatt volt magas az első hónapok deficitje, a részletes adatok azonban azt mutatják, hogy a kiadási oldalon is megcsúszott a büdzsé. Február végéig az éves előirányzat 21 százaléka teljesült, azaz időarányosan rosszul állunk. Az NGM szerint ehhez hozzájárultak egyrészt a februári magas kamatkiadások, másrészt a főbb adóbevételek csökkenése.
A számok is a magas kamatkiadásokat támasztják alá: ezen a soron az éves terv 34,3 százaléka fogyott már el két hónap alatt, ami 360,4 milliárdot jelentett. Mindez azért érdekes, mert a forint még csak nem is volt különösebben gyenge januárban és februárban, és az eurózónában sem történt kamatemelés, ami indokolta volna a túllépést.
A kamatkiadások mellett a kezességérvényesítés és a hozzájárulás az EU költségvetéséhez volt több mint 30 százaléka az éves előirányzatnak. Mindezek mellett februárban durván megugrott a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, ami a tavaly februári 4,9 milliárd után most 8,5 milliárdot tett ki. Ha ez így folytatódik, akkor a hivatalos véleménnyel ellentétben korántsem biztos, hogy olyan jó üzlet volt a médiumok átalakítása.
Cselédadó, 98 százalékos különadó: továbbra is elenyésző bevétel
Már januárban is kritizáltuk a tavaly nyáron bevezetett "cselédadót", mely hivatalosan a háztartási alkalmazottak után fizetendő regisztrációs díj névre hallgat. Az első hónaphoz képest ezen a soron februárban is csak 300 ezer forint volt a büdzsé bevétele.
A végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó azonban a jelek szerint egyre többet hoz a konyhára, bár a januári 64 millió után a februári 335 millió is elenyésző bevételnek számít a költségvetésen belül.
Beke Károly
mfor.hu
