A közelmúlt legizgalmasabb ingatlanpiaci eseménye a Nyugati térnél álló Eiffel Palace értékesítése volt. Elsősorban az eladó Magyar Nemzeti Bank miatt.
Az mfor információja szerint az irodaházat 5 százalékos hozammal adták el a Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak. A vételár nettó 53,8 millió euró - mai árfolyamon nagyjából 16,3 milliárd forint - volt. A jegybank 2014-ben 45,3 millió eurót fizetett az épületért.
Azt is megtudtuk, hogy az első körben 6 jelentkező tett ajánlatot az irodaházra. A legalacsonyabb ajánlat 49 millió euró volt, tehát a jegybank mindenképpen több pénzt kapott volna az épületért, mint amennyiért három éve hozzájutott.
Információink szerint cseh, német, amerikai cégek, befektetők érdeklődtek az Eiffel Palace megvásárlása iránt. Róluk van szó:
- Junior Investment
- CBRE Global
- GLL
- ZFP
- HB Reavis
- Corpus Sireo
A GLL-re érdemes külön kitérni. Ők korábban kapcsolatban álltak a Corpus Siero csoporttal. A Dózsa György úti - mások mellett a Deloitte tanácsadó cég központjának is otthont adó - Park Atriumot tavaly szeptemberben adta el a Corpus egy érdekeltségének a GLL Real Estate Partners által kezelt Accession Fund. A Corpus ezzel a tranzakcióval lépett be a magyar ingatlanpiacra. Becslések szerint nagyjából 50 millió eurós volt az üzlet, vagyis közel akkora lehetett, mint most az Eiffel Palace dealje.
Van még egy érdekessége a Park Atrium-ügyletnek, pontosabban az utóéletének: az új tulajdonos belépését követően az irányítás a DEREIF Hungary Park Atrium Kft.-hez került, amelynek német és luxemburgi illetőségű vezetőit egytől egyig a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker&McKenzie ügyvédi iroda képviseli.
Az irodának egykor Martonyi János volt a vezetője, aki a második Orbán-kormányban kapott külügyminiszteri posztot. Tegyük hozzá, az ügyvédi iroda a piacának meghatározó szereplője, tehát logikus választásnak számítanak ekkora volumenű üzletek esetén.
De térjünk vissza az Eiffel Palace eladásához. Úgy tudjuk, a jegybank évi 2,695 millió euró bevételhez jutott az irodaházból.
A tranzakció 5 százalékos hozamot ígér a vásárlónak. Erről azt hallottuk, hogy a jegybanknak az épület eladásával hozambeállítási célja is volt. Mivel jelentős üzletről van szó, a piaci szereplőknek muszáj követniük ezt a hozamszintet. Arra számítanak tehát a jegybankban, hogy a következő ingatlanpiaci, prime office-ügyletek során már ez az új, az eddiginél valamelyest alacsonyabb hozamszint lesz az irányadó.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
