Számos adózási alapnál fontos a minimálbér összege, de a járulékfizetésnél is ezt veszik sokszor alapul. Az egészségbiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százaléka, míg a járulék összege a minimálbér 30-ad része.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához érdemes leszögezni, hogy januártól növekszik a minimálbér. Január 1-től ennek összes 111 000 forintnak fele meg. Ennek meg felelően a 30 százaléka 33300 lesz.
Az egészségbiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (tavaly 105 000 Ft/hó, január 1-től 111000 Ft/hó), mértéke 11 százalék. Amennyiben a magánszemélynek nem kell egész hónapra egészségbiztosítási járulékot fizetnie, azokra a naptári napokra, amikor a fizetési kötelezettsége fennáll, a minimálbér 1/30-ad részét kell alapul vennie.
2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege. Fontos tehát a garantált bérminimum összege is. Ez január 1-től az egy évvel korábbi 122 ezerről 129 ezerre ugrik, áll a NAV összefoglalójában.
mfor.hu
