A jegybank által közölt adatok szerint a magyar háztartások augusztusban forintban nettó hitelfelvevők, devizában pedig nettó hiteltörlesztők voltak. Ez azért nem meglepő, mert július eleje óta csak forinthitelt adnak a bankok, így 97 százalék már forintban adósodott el a múlt hónapban.
Szívhatják a fogukat a devizahitelesek
Augusztusban a háztartások 29,1 milliárd forintnyi forinthitelt vettek fel. A szezonálisan kiigazított, árfolyamszűrt adatok szerint a nettó hitelfelvétel 19,8 milliárd forint volt. Ezzel szemben devizában nettó törlesztők voltak az ügyfelek: a korábban felvett hitelek törlesztőrészleteként 39,6 milliárd forintot utaltak át a bankoknak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hasonló mértékben csökkent volna a magyar devizahitel-állomány, hiszen az elmúlt hónapokban már megszokhattuk, hogy a forint gyengülése miatt a törlesztés ellenére is nő a még visszafizetendő összeg. Ebből a szempontból az augusztus kimondottan kedvezőtlenül alakult, hiszen a svájci frank rekordszintre erősödött a forinttal szemben, illetve a hazai fizetőeszköz az euró ellenében is gyengült.
Éppen ezért az átértékelődés és egyéb változás miatt 314,7 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelterhe. Így a július végén tapasztalt 5711,8 milliárd forint után augusztusban 5985,9 milliárdra emelkedett a hazai devizahitel-állomány. Mindeközben új hitelt már nem adtak a bankok, másrészt pedig az említett 40 milliárdot törlesztették az ügyfelek.
A forint számára egyébként hullámzó volt az augusztus: az euróval szemben a hó elején tapasztalt 280 körüli szintről először 275 alá erősödött a magyar deviza, majd a hónap végén megint a 285-öt közelítette az árfolyam. A svájci frankkal szemben talán ennél is szembetűnőbb volt a különbség: míg a hónap elején még a 200-as szintnél állt a jegyzés, augusztus végén majdnem 220 forintot kellett adni egy frankért, ami 10 százalékos forintgyengülésnek felelt meg egy hónap alatt.
Lassan csökkenő forintkamatok
Az MNB csütörtökön közölte legfrissebb statisztikáját a hitelkamatok alakulásáról, melynek legfontosabb megállapítása, hogy a forinthitel csak lassan dolgozza le korábbi hátrányát, még mindig olcsóbb lenne euróban felvenni kölcsönt. Számszerűsítve a hitelköltség mutatókban 2,38 százalékos különbség volt az euróhitel javára. Míg az euró alapú lakáshitelek esetében 7,5 százalék, a forinthiteleknél 9,88 százalék volt az átlagos hitelköltség. A frankhitel ezeknél is kedvezőbb: az elpesi devizában eladósodottaknak 7,25 százalék volt augusztusban az átlagos hitelköltség.
A tendencia ugyanakkor kedvező: fokozatosan csökken a forint alapú kölcsönök versenyhátránya, hiszen júliusban még 2,45 százalék volt a különbség az euróhitel javára. Egy évvel ezelőtt pedig a 15,15 százalékos forintterhek mellé még 10,06 százalékos átlagos hitelköltség társult euróban, azaz kétszer akkora volt a különbség, mint most.
Az adatokból az is kiderül, hogy a háztartásoknak nyújtott új hiteleken belül 97 százalék, a lakáscélú és a szabad felhasználású hiteleken belül 96 százalék volt a forinthitelek aránya, a személyi hiteleket pedig már 99 százalékban a nemzeti devizában folyósították.
Beke Károly
mfor.hu
