A bruttó hazai termék (GDP) 2008 első negyedévében 1,6 százalékkal volt magasabb, naptári hatás kiszűrésével a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az előzetes adatok alapján. Az elemzők az első negyedévre 1,3 százalékos GDP-növekedést vártak.
Következő negyedév még jobb lehet, vagy mégsem?
Az 1,6 százalékos első negyedéves GDP adat meghaladja a várakozásokat. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a pozitív eredmény feltehetően az exportnak és az esetleg megugró beruházási tevékenységnek köszönhető. A gyenge kiskereskedelmi adatok azt tükrözik, hogy a belső kereslet aligha húzta felfelé a gazdaság teljesítményét. A második negyedév a bázis hatások miatt ennél is jobb lehet, hiszen kiesnek a tavalyi egészségügyi reform hatásai (kórházbezárások) a bázisból.
Barcza György, a K&H elemzője felhívta arra a figyelmet, hogy az 1,6 százalékos növekedési adat a vártnál nagyobb, de a naptári hatással korrigált adat csak 0,9 százalék, ami kisebb az előre jelzettnél. Így nehéz valamiféle egységes képet alkotni a jelenlegi adatról, de inkább a munkanapokkal korrigált 0,9 százalékos adatot érdemes figyelembe venni.
Az 1,6 százalékos GDP adat azt jelenti, hogy túl vagyunk a mélyponton, de igazából nincs minek örülni - szögezte le Török Bálint. A BudaCash vezető elemzője szerint ezzel még bőven sereghajtók vagyunk, hiszen a ma közzé tett Szlovák GDP 8,7 százalék, míg az eurózóna GDP-je 2,2 százalék lett.
A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a 2007 negyedik negyedévéhez viszonyítva, szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008. január-márciusban 0,3 százalékkal nőtt a GDP. Tavaly az ország gazdasági teljesítménye 1,3 százalékkal bővült, a GDP 2007 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági növekedés tavaly az első negyedévben kiigazítás nélkül 2,7 százalékos, naptári hatás kiszűrésével 2,8 százalékos volt.
2 százalék vagy 4 százalék
Az elemzők többsége az idei évben 2 százalék körüli növekedést vár, elsősorban a külső hatásokkal magyarázva a lassabb bővülést. Az Európai Bizottság közelmúltban kiadott jelentése is hasonló véleményt fogalmazott meg, abban az állt, hogy a külső környezet miatt az export növekedési üteme idén 10,3 százalékra fog csökkenni, szemben a tavalyi 14,2, illetve a 2006-os 18,9 százalékkal.
Az elmúlt időszakban napvilágot látott előrejelzések szerint a nyomott lakossági fogyasztás valószínűleg sokat nem segít a növekedésen, igaz a beruházásoknál már kisebb fellendülés jelei mutatkoznak.
Akár 4 százalék feletti gazdasági növekedést is elképzelhetőnek tart idén Magyarországon az egyik vezető londoni elemzőcég, a 4cast. A szakemberek elsősorban a várt rendkívül jó terméssel indokolják, hogy a piaci konszenzus több mint kétszerese is lehet a gazdaság növekedése. Az idei előrejelzések eddig pozitívan alakulnak, rekordmennyiségű, 16 millió tonnás gabonatermést jeleznek előre, ami 43 százalékkal lenne magasabb az évtizedes átlagnál.
A londoni elemzők is kiemelik, hogy a mezőgazdaságnak viszonylag csekély - 4-5 százalékos - súlya van a magyar GDP-értékben, de egy ilyen mértékű terménynövekedés jelentős hatással lehetne a gazdasági növekedésre is. A cég szerint a helyzet kísértetiesen hasonlít 2004-re, amikor a gazdaság 4,8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság nélkül viszont ez közel lett volna a 2 százalékhoz. Egyes hazai elemzők ugyanakkor a fenti előrejelzést túlzóan optimistának titulálták.
