Hétfőn publikálták a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek egyik legfontosabb része a jövőben alkalmazható kamatfelárról szólt. Az eredeti tervezet alapján a kamatfelár főszabály szerint az eredeti kamatfelár, melynek felső határát a jelzálogkölcsön-szerződés célja alapján eltérő mértékben határozták meg. A felső határ lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén 5,5 százalék, nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén pedig 7 százalék. A törvényjavaslat a kamatfelár alsó határát is megállapítja, amely 2 százalék.
Ezeket az értékeket módosítják most, ugyanis a kamatfelár alsó határa 1 százalék lesz, míg a kamatfelár nem haladhatja meg a 4,5 százalékot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi 2,1 százalékos 3 hónapos referenciahozamot, a BUBOR-t figyelembe véve a forintkamat mértéke 3,1-6,6 százalék között lehet.
A nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a felső limit 6,5 százalék lehet, így a szabadfelhasználású hitelek esetében a kamat 3,1 és 8,6 százalék között változhat majd.
A forint kamatoknál ugyanakkor az is korlátot jelent, hogy a törvénytervezet rendelkezése szerint a kamat mértéke nem lehet nagyobb, mint az eredeti kamat, azzal a kitétellel, hogy a minimálisan előírt (jelenleg 3,1 százalék) szintet el kell érnie.
mfor.hu
