A GKI szerint ez csak kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. A hazai gazdaságpolitika megszorító lépései a korábban gondoltnál is jobban akadályozzák a belföldi kereslet emelkedését, a gazdaság fejlődését - teszik hozzá.
A gazdaságkutató szerint a magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott ez is csak látszat. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul, a munkaerőpiacon érdemi javulás nincs, az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál - olvasható a prognózisban. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.
Úgy vélik, az államadósság csak a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék csökkentése miatt mérséklődik. A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.
A GKI szerint Magyarország pénzpiaci megítélése 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 300 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végfizetésének ötlete. A magyar kockázati felár rendkívül magasra emelkedett. Az éves átlagos euróárfolyam az idén 275 forint felett, a következő hónapokban 290 forint, 2012-ben 285 forint körül alakul. Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5 százalék, a jövő év közepére 7 százalék lehet.
A GKI szerint a gazdaságpolitika zsákutcába került, a kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba. A GKI megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adó-átrendező politikáját. Ennek adócsökkentő része - a társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek.
A Széll Kálmán Terv fő célja, az államadósság elleni harc eddig főleg retorikai fordulatot jelentett a GKI szerint.
A gazdaságkutató szerint a lépések az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak, de ezek megvalósítása is késedelmesen halad. Ezért is vált szükségessé újabb adóemelések bejelentése - véli a GKI.
A kormány 2012-re az szja-reform folytatását irányozza elő. A jelenlegi, 78 ezer forintos minimálbért nettó értékének szinten tartásához 92 ezer forintra, csaknem 20 százalékkal tervezi emelni. Ahhoz, hogy az adóváltozások következtében senkinek se csökkenjen a nettó keresete, átlagosan közel 7 százalékos bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálbérek szinten tartásához mintegy 11 százalékosra. A GKI szerint nyilvánvaló, hogy ezt a cégek többsége nem tudja és nem fogja megvalósítani, vagy ha látszólag igen, akkor foglalkoztatást csökkent és/vagy szürkít.
A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel - a bruttó keresetek évi 5 százalékos emelkedése mellett - a reálkeresetek átlagosan 1,5 százalékos csökkenésére számít. A bruttó 140-150 ezer forint alatt keresők - mivel esetükben lehetetlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függően 7-19 százalékos keresetnövekedés - nettó bércsökkenést vagy reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni.
A GKI szerint a végtörlesztési lehetőséget csak a vagyonosok és/vagy magas jövedelműek tudják igénybe venni, miközben ez súlyos veszteséget okoz a bankoknak, növeli a kockázati felárakat, gyengíti a forintot és emeli a kamatokat. Ezt az egész társadalom fizeti meg. A reáljövedelem várhatóan 2,5 százalékkal, a fogyasztás 3 százalékkal csökken.
A gazdaságkutató szerint félő, hogy a beruházások 2012-ben háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni a bankokra hárított hatalmas veszteségek és az előreláthatóság hiánya miatt. A GDP az idei 1,5 százalék körüli növekedést követően jövőre 1 százalékkal csökken a prognózis szerint.
MTI
