Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke arra emlékeztetett, hogy tavaly a magánnyugdíjpénztárak mintegy 400 milliárd forintot vesztettek a negatív hozamok miatt, az önkéntes pénztárak pedig több mint 70 milliárd forintot.
A vagyon és a tagok számának tekintetében a piac 92 százalékát mondhatja magáénak a Stabilitás, tagjainak száma meghaladja a 2,75 milliót, a pénztárszövetség összesített vagyona 1.967 milliárd forintra rúg. Nagy Csaba szerint az a törvényes lehetőség, hogy az 52 év feletti tagok újra teljesen visszaléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe, azzal jár majd, hogy a karácsonyi ünnepek előtt több tízezer tag léphet ki a magán nyugdíjpéntárakból, csökkentve a vagyont.
Szarvas Ferenc, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)vezérigazgatója elmondta, hogy nem támogatták, hogy a pénztárak portfóliójában minimális részvényhányadot írjanak elő, és hangsúlyozta, hogy ösztönözni kellene a hazai állampapír vásárlásokat a belföldi megtakarítások között.
Kifejtette: a minimális részvényhányadra vonatkozó szabály is hozzájárult ahhoz, hogy a pénztárak mostani portfóliójában már 50 százalék alá csökkent az állampapírok hányada. A pénztárak külföldi befektetéseinek növekedése miatt emelkedhet a hazai kamatszint és gyengülhet az árfolyam is - fűzte hozzá. "Az ÁKK azon érdeke, hogy az állampapír piaci stabilitást fenntartsa, nem önérdek, hanem az ÁKK és a pénztárak közös érdeke" - mondta. Az ÁKK azt támogatná, ha pénztáraknak minimális állampapír-befektetési hányadot írnának elő.
A magán nyugdíjpénztári befektetésekben a hazai eszközök súlyának növelése mellett érvelt az Aegon vezérigazgatója, Kepecs Gábor is, aki bírálta a három portfóliós rendszer év eleji bevezetését. Úgy vélte nem kellően mérték fel ennek kockázatait, a befektetésekben a hazai eszközök súlyának növelését előíró mostani szabályozást azonban hasznosnak és folytatásra érdemesnek nevezte.
Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgató-helyettese a nem kellően megalapozott, gyakran nem az ügyfél érdekeit szolgáló átlépésekre hívta fel a figyelmet. A PSZÁF felmérésével támasztotta alá, hogy az átlépő tagok többsége nem a magasabb hozam érdekében, saját elhatározásából, sokkal inkább az ügynöki tevékenység sikereként lép át másik szervezetbe, ezért a PSZÁF a jövőben fokozottabban ellenőrzi az ügyfelek tájékoztatását.
Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a válságtól függetlenül is szükségesnek nevezte a nyugdíjrendszerben idén meghozott intézkedéseket. Egy részük azonnali megtakarítással járt, más részük hatása fokozatosan jelentkezik, és hosszú távon is érdemben mérsékli a nyugdíjkiadásokat - mondta. A magyar nyugdíjpolitika utóbbi két évtizedét úgy jellemezte, hogy számos beavatkozás meghatározó oka a korábbi, igen gyakran az objektív összefüggéseket is nélkülöző kompromisszumos intézkedések hatásainak a korrigálása volt.
Székely Tamás egészségügyi miniszter az öngondoskodás szerepének bizonyosan növekvő szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem jelentheti az egyén "magára hagyását", ezért a szervezett öngondoskodásnak kell fejlődnie. A gazdasági környezet változása rávilágít arra, hogy egyedül pénzügyi támogatási rendszerekkel nem ösztönözhető hatékonyan az öngondoskodás, a szemléletnek is változnia kell - fűzte hozzá.
MTI/Menedzsment Fórum
