A szervezet közleményében úgy fogalmazott: ha a Széll Kálmán Tervben rögzített elképzelések szerint eltörlik a kedvezményes nyugdíjat, akkor a honvédség olyan személyi állománnyal töltődik fel, amely a civil szférában gyakorlatilag megbukott és egyébként szinte mindenre alkalmatlan.
Hozzátette, hogy a katonaélet mind fizikailag, mind szellemileg folyamatos kiemelt terhelést jelent, ennek egyenes következménye az "ember gyorsabb elhasználódása". Ezt a társadalmi átlagnál lényegesen magasabb terhelést próbálja honorálni a mostani nyugdíjrendszer.
Utaltak arra: korábban, akár még a kilencvenes évek közepéig, a kedvezmények köre lényegesen szélesebb volt, magasabb volt e hivatás társadalmi elismertsége, jobbak voltak a jövedelmi viszonyok, kiemelt színvonalú lakhatási és szociális ellátórendszer működött, szolgálatilakás-hálózattal, honvédségi óvodákkal, bölcsődékkel, rendkívül olcsó üdülőkkel. Ezek mára eltűntek vagy felszámolták őket, így csak a kedvezményes nyugdíj maradt - fűzték hozzá.
A Honvédszakszervezet szerint a szolgálati nyugdíj intézményével kapcsolatosan az utóbbi időben rengeteg téves, esetenként félreértelmezett információ jelent meg. Mint írták, nem igaz például, hogy minden katona 40 évesen nyugdíjba mehet és több mint 200 ezer forintos nyugdíjban részesülhet.
"A valóságot a legkevésbé sem fedi az az információhalmaz, amit a publikum elé tártak, arra viszont kitűnően alkalmas, hogy egyes társadalmi csoportokat egymás ellen uszítson" - olvasható a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a mintegy 19 ezer fős állomány két részre oszlik: szerződéses és hivatásos katonákra. A szerződéses katonáknak maximum 20 év szolgálat után el kell hagyniuk a pályát, ők leszerelési segélyként kapnak egy nagyobb összeget a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítésére. Ez az állomány jelenleg a katonatársadalomnak csaknem a felét teszi ki, tehát a katonák mintegy 50 százaléka soha nem juthat hozzá kedvezményes szolgálati nyugellátáshoz.
Tehát - tette hozzá a szakszervezet - a legtöbb katona alapesetben a leghamarabb 60 évesen mehet nyugdíjba. Ettől kivételes esetekben eltérhetnek: például, ha átszervezés miatt a katonának nem tudnak megfelelő beosztást biztosítani és az illetőnek 25 év hivatásos szolgálati ideje van, vagy ha egészségi okokból szolgálatra alkalmatlanná válik. Ekkor és csak ekkor mehet el a hivatásos katona nyugdíjba teljes összegű ellátással 25 év után - hangsúlyozták.
A közlemény szerint aki nem átszervezés, hanem más miatt megy nyugdíjba, az az 52. életévének a betöltéséig kizárólag a nyugdíjának a felét kaphatja meg. "Fele nyugdíjjal pedig gyakorlatilag senki nem vállalja manapság a nyugdíjba menetelt", főleg azóta nem, hogy a nyugdíjasok munkavállalását jogszabályi szinten megszigorították, és maximum a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelmet lehet megszerezni nyugdíj mellett - írták.
A nyugdíjak mértékéről azt közölték: az állománynak csak elenyészően kicsi részét teszik ki azok, akik valóban 200 ezer forintot kaphatnak nyugdíjként, ráadásul a katonai nyugdíjak mértéke jelentősen csökkenni fog 2013-tól.
A szakszervezet szerint nem vitatható, hogy vannak olyan pontok a szolgálati nyugdíjrendszerben, amelyek átgondolásra, esetleg módosításra szorulnak.
"Negyvenévesen valóban ne menjen nyugdíjba senki, de hatvanöt éves katonát se kelljen Afganisztánba küldeni, vagy itthon árvízi védelemben bevetni" - olvasható a közleményben.
MTI
