A KSH legfrissebb adatai szerint áprilisban az egy évvel korábbiakkal összevetve 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa. A havi összevetésű, tehát 2014 márciusához mért árindex +0,1 százalékos volt.
A defláció, vagyis az árak csökkenés azért jelenthet problémát, mert a háztartások érzékelve a fogyasztói árak csökkenését elhalaszthatják a vásárlásaikat, ami értelemszerűen negatív hatással lehet a keresletre. Japán gazdasága például immár évtizedek óta a deflációtól szenved, ami miatt nem nő a szigetország belső kereslete.
De az eurózóna, illetve az EKB vezetői is azt mérlegelik már hetek, sőt hónapok óta, hogyan lehetne elkerülni, hogy a zóna deflációba süllyedjen. Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) elnöke például tegnap fejtette ki azt a nézetét, hogy az EKB-nak immár nem elég egy kamatvágást eszközölni júniusi ülésén, hanem más eszközöket is tartalmazó intézkedéscsomagot kellene bevezetnie a már hosszú ideje alacsony euróövezeti infláció elleni küzdelemben.
De az IMF is arra biztatja az EKB-t, hogy juttasson több pénzt a gazdaságba a defláció elkerülése érdekében. A hitelállományok leépülése (kevesebb folyósítás, mint visszafizetés), a nem elégséges belső kereslet, valamint a feltörekvő piacok lanyhuló gazdasága miatt visszaeső energia- és nyersanyagárak következtében kialakuló alacsony importált infláció mind-mind a már egészségtelen inflációs szintek irányába mutat. Pedig az alapkamatok mindenhol rekordalacsony szinten vannak, és a jegybanki iránymutatások szerint egy ideig ott is fognak maradni.
Mi okozza a magyar deflációt?
Visszatérve a magyarországi árakra, a defláció hazai felbukkanásával érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy az árak csökkenésében melyik termékcsoportnak milyen szerepe volt.
Mint azzal mindenki tisztában van, a fogyasztói árak elmúlt időszakbeli alakulására az egyik legnagyobb mértékben a folyamatos rezsicsökkentések voltak hatással. Ugyan a tavaly januári első 10 százalékos vágás hatása már kikerült az éves összehasonlító árakból, de a nyár közepi második, a december eleji harmadik etap még jelen van. A negyedik, április elsejétől gázárakra érvényes újabb csökkentés azonban még nem mutatkozik meg a KSH számaiban, ezt majd csak a májusi adat fogja tartalmazni.
Ugyanakkor az éves összevetésű kimutatásban már, illetve még szereplő tételek a háztartási energiacsoport árindexet 10,3 százalékkal húzták el. Ha jóval kisebb ütemben is, de csökkent a ruházkodási cikkek ára (-1,4%), az egyéb cikkek, üzemanyagoké (-0,6%), a tartós fogyasztási cikkek ára (-0,5%) és az élelmiszerek árindexe is (-0,5%) mérséklődött.
Vagyis immár közel sem beszélhetünk arról, hogy csak a rezsicsökkentések húzzák lefele az inflációt, mivel az árcsökkenés áprilisban széles bázisú volt.
A KSH növekedést egyedül a szeszesitalok, dohányáruk (elsősorban a dohány kiskereskedelem júliusi átalakítása miatt), illetve a szolgáltatások (1,6%) területén mért. (Ez utóbbit a helyi tömegközlekedés 6,8 százalékos mínuszos árindexe húzta lefele.)
Ez pedig - bár az MNB-szűrt inflációs mutatóit majd csak 10 órakor ismerhetjük meg - akár azt is jelentheti, hogy további kamatvágások jöhetnek, vagy a jegybanknak ki kell terjeszteni a Növekedési Hitelprogramját, esetleg más programokat bevezetni annak érdekében, hogy a pénzkínálat növelésével némi inflációt vigyen a rendszerbe.
Ugyan minket valószínűleg egyelőre még nagyon nem érint a fenti japán, vagy eurózónás deflációs rémkép. Mivel a lakosság körében mért inflációs várakozások még 3 százalék körül "tanyáznak", így nagy volumenű lakossági elhalasztott keresletre nem számíthatunk (maximum az energiamegtakarító lakossági beruházásoknál), viszont a költségvetés és az adósságpálya alakulása miatt egy ennél magasabb infláció nem lenne rossz. A költségvetési hiányt, illetve az adósságot ugyanis a nominális GDP-re vetítik, amelyet nemcsak a reálnövekedés húzhat felfelé, de a GDP számításánál használt inflációs mutató, a deflátor nagysága is.
A KSH a teljes fogyasztói kosárra számolt árindex mellett még a szezonálisan kiigazított maginflációra (+2,4%) és a nyugdíjas fogyasztóiár-indexre közölt (-0,6%) adatokat.
mfor.hu
