Az eurózóna pénzügyminiszterei, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői hétfőn ültek újra asztalhoz azt követően, hogy a múlt héten nem sikerült egyezségre jutni a következő hitelrészlet folyósításáról a görögöknek. Most hosszas egyeztetés után végül kedd hajnalban lett megállapodás, melynek értelmében Görögország néhány napon belül közel 44 milliárd eurót kap kézhez, cserébe fenntartható szintre csökkenti államadósságát.
Az eurózóna pénzügyminiszterei a találkozó után kiadtak egy közleményt, melyben a görög reformokat méltatják, és kiemelik, hogy a vártnál nehezebb makrogazdasági helyzet miatt került ismét bajba az ország. Múlt heti sajtóhírek szerint az IMF kardoskodott leginkább a hitelszerződés feltételeinek újabb módosítása mellett, ebből volt a vita az Eurogroup és a Valutaalap között. A közlemény szerint az európai válságkezelő alap, az EFSF december 13-ig 43,7 milliárd eurót utal át Görögországnak, a dátum azért fontos, mert december 14-én lesz egy komolyabb kincstárjegy-lejárat, a BNP Paribas szerint ha addig nem kapnának pénzt, akkor csődöt jelentenének a görögök.
A következő részlet átutalása mellett más lehetséges intézkedésekről is megállapodtak, melyeket előkészítenek, és szükség esetén bevezetnek. Ilyen például az első görög csomag kamatainak 100 bázispontos csökkentése, az EFSF-től érkező pénz kamatainak 10 bázispontos mérséklése vagy az EFSF-hitelek kamatfizetésének kitolása tíz évvel.
A hitelezők mostani előrejelzése szerint a görög GDP-arányos államadósság 2020-ra 124 százalékra csökkenhet, majd 2022-re érheti el a fenntarthatónak ítélt 110 százalékos szintet. Ez jelentős esés lenne a következő két évben várt 190-200 százalékos adósságrátához képest.
A megegyezés hírére az euró erősödéssel reagált, majdnem 1,30-ig ugrott kedd reggelre, ez pedig a forintot is húzta magával, így a magyar deviza280,65-ig erősödött. A vezető ázsiai részvényindexek is emelkedéssel reagáltak, csak a kínai és a hongkongi piac lógott ki lefelé a sorból.
mfor.hu
